Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1911-12-21 / 51. szám

1911. december 21* MÁT ÉSZALKA ÉS V1D ÉKE 3. oldal. elrendelte. Bay Károly felsőbányái rendőrkapitány fegyelmi ügyében hozott s 300 korona pénzbün­tetést kimondó alispáni határozatot a választmány a beadott fellebbezés elutasításával jóváhagyta. Danka Gábor hivatalvesztésre ítélt érdengelegi községi biró felebbezését a választmány szintén elutasította s a vármegyei alispán határozatát jó­váhagyta. Róíh László szabadlábon. Megirta annak idején lapunk, hogy Róth László csahold malom- tulajdonost letartóztatta a kir. ügyészség, mert a beszei zett adatok azt bizonyították, hogy a mal­mot Róth maga gyújtotta fel, hogy a biztosítási dijat megkapja. A vizsgálati fogságot elrendelő végzés ellen Róíh fellebbezést jelentett be a vád­tanácshoz, de a vádtanács Róthot elutasította, erre aztán a kir. ítélőtáblához folyamodott és 2500 kor. óvadék letétét ajánlotta fel. A tábla ehhez hozzá járult és miután Róth a felajánlott óvadékot letette, szabadlábra is helyezték. Szász! István ifj. tunyogi lakos jól bepá­linkázott állapotban a legnagyobb urnák érezte magát falujában s a község főutczáján menve mindenkibe belekötött, rendzavarást idézett el, ki- tanitása végett az elöljáróság a főszolgabírónak lett jelentést. Máté Mihály hodászi lakos olcsó tyuk pe­csenyéié akart szert tenni s azért mint az égi madarak fogságba helyezése végett szokásos tört állított fel Zepa István hodászi lakos kertjében. A tör derekasan működött mert vagy 70 drb csir­két s tyúkot sikerült vele összefogdosni Máténak, szinte a vadászatnak a károsult is nyomára jővén, a feljelentést megtette a kántorjánosi őrsnél. A jó barátság. Horváth Józsefné mátészal­kai lakos látogatóba ment Bakos Ferencnéhez, persze a látogatóban minden friss pletyka szóba jött, a min azután közöttük nézeteltérés, majd veszekedés támadt, a veszekedés hevében az ud­varias látogató egy kéznél levő bottal úgy hely­ben hagyta a házi asszonyt, hogy ez-által 5—6 napig gyógyuló súlyos testisértést szenvedett. Falopás. A hideg idő arra kényszeríti az embereket, hogy fáról gondoskodjanak még akkor is, ha a fát oly módon is szerzik meg, a melylyel a törvény tiltó rendeletét megsértik, ezt tették Mirzsa János s társai is, akik a Tunyog községhez tartozó földrészről, melyet a Szálkái Gyártelep bérel jelenleg, több akác és nyárfát kivágtak és elvittek. Kántorjánosiban az előbbi esethez hason­lóan Rézműves József cigány 10 darab akácfát a Grünberger és Friedman gazdaságában kivágott s elvitt. Tyuk vásárlás. Dőri Manó mátészalkai la­kosnak feltűnt, hogy tyúkjai száma rohamosan csökken, miről azért a helybeli csendőrségnek jelentést tett. A csendőrség a nyomozást lefoly­tatva megállapította, hogy Fried Albert mátészal­kai lakos kárpitos tanonc dézsmálja a tyúkokat, körülberül 28 darabot ellopott s azokat a gazdá­jával Ládler Antallal házasságon kívüli viszonyban élő Friedman Zálinak adta át. Rósz egyetértés. Matu Sándor és Lőrinc Erzsébet egy tanyán szolgáltak Nagydoboson a Báró Perényi gazdaságában f. hó 14-én valami csekélység miatt összekülönböztek egymással, úgy hogy Matu neki ment Lőrincz Erzsébetnek késsel s a kés belehatolt Lőrincz Erzsébet testébe, rajta 25 nap alatt gyógyuló testi sértést okozott. Rendet a hetivásáron. Általánosan ösme- retesek azok a rendellenességek, melyek hetivá­sárainkon uralkodnak, az élelmiszerek felülvizs­gálva nincsenek, a tej termékek legnagyobb része rósz, romlott, a vásárlásoknál durvasággal érnek célt. Egyes kofaasszonyok sértő fellépésükkel mo­lesztálják az úri asszonyokat és általában annak áll a vásár, a ki a leghangosabb'és legtolakodóbb. Ideje volna már, ha rendőrségünk fokozottabb mértékben terjesztené ki figyelmét a hetivásárokra. Meghívó. Péchy Lászlóné és Szálkái Sán- dorné úrnők védnöksége alatt, a Mátészalkai Leány társaság 1912. január hó 6-án a „Központi“ szál­loda termeiben jótékonycélu táncestélyt rendez. Végzetes baleset. Szoíomájer Lajos niatol- csi körjegyző e hó 21-én browning revolverével babrált a revolver hirtelen elsülvén, az éppen akkor belépő takarítónőjét a kiröppenő golyó a nyakán érte s a légző csövét szétroncsolta, az asszony pár pillanat múlva meghalt A M. T. E. elnöksége tudatja az egyésület tagjaival, hogy e hő 21-től kezdve további intéz­kedéséig szünetelni fognak a gyakorlati órák. Tu­datja továbbá, hogy az alapszabályok megerősí­tés végett felterjeszttették a belügyminiszterhez és hogy az összes nyomtatványok készen vannak. 1912. január havában intenzive kezdődnek meg az összes tervbe vett munkálatok, ugv hogy már ja­nuár végén meg lehet tartani az első disz torna estélyt, amelynek amint azt a széleskörű érdek­lődésből következtetni lehet, szép közönsége lesz. A mátészalkai járási ipartestület tekin­tettel a karácsonyi ünnepekre e hó 24. és 26-án hivatalos órát nem tart, e helyet 27-én d. u. 5 órától 7-ig fogja megtartani. Mátészalka közönségének rég óhajtott vá­gya egy közkórháznak a létesítése, ennek meg- valósithatása végett az alábbi körkérdést intéztük városunk s vidékünknek ez irányban mértékadó férfiaihoz, nevezetesen Szálkái Sándor, Péchy László, Dr. Csató Sándor, Dr. Rosenberg Ignácz, Dr. Vida József, Rohay Gyula, Dr. Bródy Sándor, Almer Béla s Kálmán Ernő urakhoz, valamint Dr. Belényesi László s Dr. Glatter Béla körorvos urakhoz, a körkérdésünkre adandó válaszokat s a kórház létesítésére vonatkozó nézeteinket újévi számunkban fogjuk közreadni. E helyen szükség­nek s igen alkalmasnak találnánk eddigi kórház alapunkat oly módon gyarapítani, hogy az újévi gratuiátiók megváltása czimén, mely feltétlenül egy nehány korona portó költséget okoz, ada­kozzanak olvasóink a kórház javára, szíveskedje­nek kegyes adományokat lapunk felelős szerkesz­tőjének czimére juttatni, a melyet lapunk újévi számában köszönettel nyugtázunk, eddigi gyűjté­sűnk a kórház javára 510 koronát tesz ki. Körkérdés: Felkérjük, hogy városunk és járásunk fontos érdekét képező • közkórház ügyé­ben, melynek felállítása már régóta közszükségle­tet képez, szíveskedjék véleményt adni, vajon né­zete szerint a helyi viszonyok figyelembe vétele melleit mily módon lehetne mihamarább, lehető­leg még a jövő évben a közkórházat létesíteni, vagy legalább a kórház ügyét a megvalósulása stádiumához egy nagy lépéssel közelebb hozni ? E kérdésünkre adandó b. válaszát lapunkban kö­zölni fogjuk, miért is kérjük azt mihamarább hoz­zánk juttatni. Fogadja a közügy nevében előre is hálás köszönetünket. Teljes tisztelettel A SZERKESZTŐSÉG. Tudatjuk t. olvasó közönségünkkel, hogy lapunk legközelebbi száma a karácsonyi s újévi ünnepekre való tekintettel újév napján fog meg­jelenni. — Egyelőre semmit. Hanem ha egy hétig nem háborgat vele Mihály bátyám, mához nyolc napra megmondom. — Hát jól van, öcsém. Aztán csak okosan gondold meg. Olyan csinos vászoncseléd, hogy keresve sem találnál különbet. Nem mondom, hogy Bojtorján nem gondol­kozott a dologról. De nem olyan értelemben, a- mint Mihály bátyánknak tetszett volna. Mert a ta­nár ur összehasonlította Juliskát, a gazdagot, Er­zsikével, a szegénnyel, aki Imre urfi szivét betöl­tötte mosolygó képével, szőke, borzas fürtjeivel, ezüstös kacajával, abban a szívben ugyan semmi­féle más lakó nemhogy évi lakást, de közönséges hónapos szobát sem kaphatott volna. Eközben fel-fel keresték őt az öreg asszonyok, akik hordták a hirt, hogy Juliska szíveli ám a tanár urat, örömest megy hozzá, szereti . . . így telt el a hét. Alig virradt, betoppan az öreg ur. — No, mi a válasz, öcsém ? — Ez ni ! és átnyújtott neki egy szeletpapi­rost, melyről Mihály bácsi olvassa, mint következik; „Fehér gulya kolompja szól a réten, nagy­gazda lány üzent hozzám a héten : — Szegény legény ha a szived szeretne, gazdaságom mind a tied lehetne. — Nagygazdalány, ne üzengess hiába, másnak virít az én szivem virága. Szegény leány csak, de annak a szivével a kerek föld gazdasága nem ér fel!“ Mihály bácsi a papirost földhöz vágva nagy mérgesen mondá: — No öcsém, bolond voltál, bolond vagy, az is maradsz ! Ezzel becsapta az ajtót és elrohant. * Hanem azért mégis ő volt Bojtorján Imre násznagyja, mikor az Erzsikéjét oltárhoz vezette. Értesítés. Szúnyog Bertalan nyírbátori va­súti szálloda tulajdonos, ezúton értesíti ismerő­seit és jóbarátait, hogy Nyírbátorban szállodával kapcsolatos vendéglőjét f. évi december hó 23-án, szombat este nyitja meg. Csarnok. Karácsony estéjén. Hideg szél üvölt keresztül az utcákon, ar­cába kergetve a járó-kelő embereknek a havat. Sok nép jár mindenfelé; — mindenki el van foglalva valamivel e nagy napon. Az üzletek tömve vannak vevőkkel. Minden szülő vásárol valamit gyermekei vagy ismerősei számára, amit majd, mint a kis Jézuska ajándékát rakják le a csillogó, fényes karácsonyfa alá. A jóravaló emberek mindegyike siet haza, családjához, rokonaihoz vagy ismerőseihez, hogy a mai széni napot családi körben tölthesse el. Ä vendéglők üresek; egy lélek sem ül bennük, a vendéglősök nem kis boszuságára. Ä nagy hideg dacára is mily szép a Meg­váltó ünnepe. Minden ablakon keresztül vigadó arcú szépségeket, mosolygó arcokat, örömtől kigyult arcú gyermekeket látni a sok aranyalmá­tól és diótól csillogó és viaszgyertyáktól ragyogó fényes karácsonyfa alatt. Ki ne örülne a karácsonynak, a gyermekek legboldogabb napja szent karácsony ünnepe! Impozánsan bútorozott, előkelő házban talál­juk magunkat. Az asztal közepén magas kará­cs , 1 r-H • le; p 5-. Cj b£ mérték szerint készít: P Sérvkötőket, haskötőket, ÖÄ fűzőket Blumberg József, keztyii- kötszer- és fűző gyára, betegápolási cikkek, orvosi műszerek nagy raktára. Külön próba terem! Nyíregyháza, kath. paróchia épület. Sp CB ® N a cd- CD ?r a Pf

Next

/
Oldalképek
Tartalom