Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1911-09-07 / 36. szám
rúgott ennél fogva a folyó évi eredmény 6,516.607 koronával kedvezőbb. Az 1911. évi junius havi bevétel 17.024,922 korona vagyis az előző évi 12,366.079 koronával szemben több 4,688 843 koronával. A folyó évi julius havi bevétel pedig 12,346.195 korona, azaz a múlt évi eredménynyel szemben 101.816 koronával kévesebb. A jelentéktelen visszaesés egyedül ebben leli magyarázatát, hogy a f. év julius hó 1-én életbelépett áremelés előtt a fogyasztóközönség nagyrésze nagymennyiségű készleteket szerzett be, amit a junius havi forgalomnak 39-százalékkal felszökött emelkedése minden kétséget kizáróan igazol. Iparos tanonciskola felügyelőbizottsága f. hó 5-én tartotta meg választó gyűlését. A gyűlést az elnöklő Sprenger Ferenc s. tanfelügyelő megnyitván, megállapította, hogy Kincses István, Feldman Dezső, Doby Antal, Lengyel Péter s Weisz Antal felügyelő bizottsági tagok megjelentek, ezután az ülést megnyitódnak jelentette ki. A gyűlés tárgyát 2 közismereti s egy rajztanitói állás betöltésére képezte. Pályázatot nyújtottak be Herman József, Szoboszlay Pál, Somogyi Arthur, s Medzihradszky Péter. A választó gyűlés a megtartott szavazás eredményekép egy közismereti tanítói állásra Szoboszlay Pált, egy rajztanitói állásra Somogyi Arthurt, az igazgatói állásra Hermann József igazgató-tanítót választotta meg. Ezzel az elnök az ülést berekesztette. Botrány a kocsordi biró temetésén, cim alatt megjelent s rektifikált hírünk folytán Szabó János kocsordi lelkész az ügyben személyének tisztázása végett egyházi felsöbbségénél fegyelmit kért önmaga ellen. Az egyházmegyei es- peresi hivatal ez ügyben a befejezett vizsgálat irtán a következő végzést hozta; „1185/1911. Végzés, Szabó János kocsordi lelkész saját maga ellen fegyelmi eljárást kér, a Mátészalkai : hírlapban megjelent támadó cikk miatt, mely szerint egy temetésnél nem teljesítette lelkész! kötelességét. A fegyelmi eljárás a vizsgálattal együtt elrendeltetvén, a vizsgálati jegyzőkönyv nyomán s az egyházmegyei ügyész meghallga1911. szeptember ?, kissé magamhoz téritett, Felültem lovamra s megindultunk. Minél jobban távolodtunk e városkától, annál jobban fájt a szivem s mig századunk lépésben haladt tova a csillagfényes éjszakában, hangtalan zokogott a lelkem, siratta az én szerencsétlen szerelmem . . . Szerencsére nehány nap múltán levetettem .az egész ruhát s haza mentem. Otthon sem volt maradásom. Folyton ott lebegett szemem előtt az ■a beteg leány. Elutaztam ; sokáig bolyongtam a világban. Hosszú utamról kelet felől tértem haza. Már egészen eltompult lelkem fájdalma, alig .gondoltam már arra a szép beteg leányra. Merengtem nézegettem a vidéket, mialatt prüszkölve ragadott tova a vonat. Állomásra értünk, kíváncsian néztem, hogy hol vagyunk ? Majd felkiáltottam a meglepetéstől; D. volt. Nem tudom, hogy történhetett, de azon vettem magam észre, hogy lenn vagyok a perronon és sietek a kijárat felé. Nem tudom micsoda erő, de valami vágy úgy húzott, vonzott befelé a nekem oly emlékezetes városkába. Kocsiba ültem s egyenesen oda hajtattam. Minden a régi volt. A kis alacsony ház ■ablaka most is nyitva, ugyan azok a függönyök minden, minden ugyanaz, csak az ő arca hiányzott. Elfogódva nyitottam be az udvarra. Most is ép úgy nyíltak a rózsák, mint akkor épen olyan szinpornpás, tarka volt kép tárult elém. Az emlékek hatása alatt szomorúan, merengve álltam »neg s lelkem ott kalandozott a múltban. Szinte MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE tása után, alulírott egyházmegyei elnökség akép- pen határozott, hogy a fegyelmi eljárást beszünteti s a felmerült eljárási költségek kifizetésére Szabó János lelkészt kötelezi. Indokok: A megejtett vizsgálat a vád teljes alaptalanságát, sőt rosszhiszeműségét bebizonyította. A boncolást teljesített Balássy já- rásbiró, Unger Béla j. bíróság; jegyző vallomásaiból s az iratok közt fekvő halottvizsgálati bizonyítványból világosan kitűnik, hogy a temetés a délutáni órákra tűzetett ki, maga a család is a délutáni temetést kívánta, mint azt az elhalt hozzátartozói vallomásaikban kijelentették. Igazoltatott az is, hogy a temetéshez szükséges engedély csak délután érkezett meg a györteleki anyakönyvi hivataltól, tehát a lelkész nem is temethetett volna törvény szerint délutánig. A vallomásokból az-az egyszerű tényállás állapítható meg, hogy Vég Endre erőszakolta és pedig a család beleegyezése nélkül a déli 12 órás temetést ő mondta a lelkésznek, hogy menjen temetni. A lelkész tehát hivatalos kötelességét el nem mulasztotta, sőt helyesen járt el s igy fegyelmi eljárásnak helye nincs. A költségek megfizetésére azért kellett a lelkészt kötelezni, mert ő maga kérte a vizsgálatot s igy a költségekre ő adott okot. Kelt Szatmár és Pátyod, 1911. aug. 25. Biky Károly s. k. esperes. Mádarassy Dezső s. k. e. m. gondn. (P.h.) Tüzek vármegyénkben. Az elmúlt hét igen szomorú eseményekkel volt tele, vármegyénk több községében erős tűz pusztított, mely tekintettel a nagy szárazságra, könnyen végzetessé válhatott volna. Múlt hó 15-én éjjel Fehérgyarmaton kigyuladt a Kozma László kamarája s ettől fel- gyuladtak és porig égtek nevezettnek összes melléképületei. Csak a véletlen szélcsendes idő mentette meg a szomszédokat is a leégéstől. 28-án Csegöldön öt telek minden fő és melléképületeivel együtt leégett. A nagy tűzhöz kivonult a jánki és szatmári tözoltőság nyújtott segédkezet a tűz által rövid időn belül másodszor sújtott községnek. 29-én d. u. Darnón egy kovács műhely égett le s ugyanez nap éjjelén Majtison egy széna kazal gyuladt fel, mely a közeibe levő régi nád és szalma fedeles épületekre könnyen végzetessé válhatott volna, ha az ép átutazó Kende György cégé- nyi nagybirtokos észre nem veszi a tüzet, s a községeket fel nem kelti, nevezett azután a mentési éreztem annak a lánynak puha ölelését, mikor megszólítottak. — Jó napot uram, Kit tetszik keresni ? . . Oda néztem, az öreg asszony volt, alig változott, de én nagyon megváltoztam, mert nem ismert meg. Üdvözöltem s elmondtam ki vagyok, miért jöttem és hogy szeretném tudni mi van azzal a szőke kis lánynyal; Ibolykával. Az asszony lassan emlékezni kezdett rám. — Hogy Ibolykával mi van ? kérdezte, s láttam a mint köny csillan meg szemében. — Ibolyka, — uram — már nem beteg, elment messze, s onnan nem is fog visszatérni . . Ibolyka meghalt. — — Meghalt? kérdém megdöbbenve, s valami végtelen szomorúság töltötte el a lelkem. — Igen, meghalt, alig egy hónapra rá, hogy Ön eltávozott. Az orvosok eleinte nem tudták mi baja, azt hitték a régi betegsége vett erőt újra rajta. Csak halála napján jöttek rá az igazi okra. A szive volt nagyon beteg, az ölte meg. Utolsó kívánsága az volt, hogy itt nyugodjék kertemben a rózsák közt. Apja hatalmas ur, igy kivitte ezt, teljesedett beteg leánykája utolsó kívánsága ; ott nyugszik a kertben s egy Nyphtos rózsa borul sírja fölé s hullatja rá hófehér szirmait ... De jöjjön uram megnézheti, itt van pár lépésnyire a a sírja. — Odamentünk. Hófehér márványnyal fedett sirdomb jelezte szegény beteg kis lány végső pihenőjét. A felső márvány lapra csak egyetlen szó volt vésve csillogó arany betűkkel : »Ibolyka.« munkálatokban is igen tevékenyen segédkezett. Mindezekért nem tudjuk eléggé hangoztatni, hogy gyerekeinkre, alkalmazottainkra vigyázzunk, a tüz- rendészeti szabályrendelet intézkedéseit szigorúan tartsuk be, mindenki tartson udvarán kútja mellett egy-két kád vizet, létrát vedreket, hogy a netalán szükségessé válható mentés munkáját ez által is megkönnyítsük. Buzatolvajok. Kosa József, Bende Béla és Balogh Lajos olcsvaapáti-i lakosok már régebb idő óta lopkodják falubelijeik portájáról a már zsákokban levő búzát, amelyet értékesítettek és a kapott pénzen becsületesen megosztozkodtak. Végre sikerült őket megcsípni és feljelenteni a hatóságnál. Mátészalka nagyközség képviselő testüle e f. évi szeptember hó 10-én délután 4 órakor a következő tárgysorozattal gyűlést tart. Tárgysorozat; 1. Járdaépitő bizottság jelentése az aszfalt járda ügyében megtartott ajánlati versenytárgyalás eredményéről és ezzel kapcsolatban határozat hozatal az építési munkálatok vállalatba adása iránt. 2. A község tulajdonát tevő földek eladásairól felvett árverési jegyzőkönyv bemutatása és a felekkel megkötött adás-vevési szerződések jóváhagyása. 3. A kir. Járásbiróság átirata a hivatal által bérelt hivatalos helyiségek bérletének meghosz- szabbitása tárgyában. 4. Rohay Gyula főjegyző és Steinberger Sándor aljegyző fizetés emelés iránti kérelmei. 5. Az 1911. évi utadóalapszáma- dás bemutatása és annak alapján a községi fuvarozás teljesítéséért járó összeg kiutalása iránt teendő intézkedés. 6. Khereboszky Ferencné illetőségi ügye. 7. Szidák István illetőségi ügye. 8. Weisz Mór és Garai Pál telepedési engedély i- ránti kérelme. Házasság. Kalla Áron nagydobosi kereskedő Szerén nevű leánya f. hó 12-én köt házasságot Kállus Adolf makkos-jánosi-i lakossal. A „Fehérgyarmati és Vidéke Kaszinó“ termeiben Szatmármegye intelligenciájának rendezése mellett a kölesei tüzkárosultak javára f. évi szeptember 9-én kabaréval egybekötött táncmulatság lesz, a melyre tekintettel a jótékony célra felhívjuk olvasóink figyelmét 3. óldal. A szép fehér Niphtos ott nyílott sirjánál. Megcsapott illatja s én úgy éreztem, hogy Ibolyka szelleme szállt körűiéin s az adta meg az akkor elmaradt csókot . . . Némán térdre ereszkedtem s hangtalan zokogó szívvel szállt fel keblemből sok-sok évek után először az ima a magassá- gos isten zsámolyához . . . Aztán búcsút vettem a háztól. Jöttem haza a kissé már elhanyagolt gazdaságomban s a durva munkába fojtottam lelkem fájdalmát . <. . Csendes, csillagfényes éjeken most is eljön hozzám Ibolyka s ilyenkor valami belső hang vádolni kezd, s én érzem, hogy igaza van e vádnak; az én szivem, az én nagy szerelmem ölte meg Ibolykát Menekülni igyekszem gondolataira elől s ha nem sikerül a vádtól marcangolt lelkem fájdalma könyek- ben oldódik fel s én beletemetkezem párnámba s hangtalan újra és újra belesirona az én szomorú szerelmem történetét ... Jtt elhallgatott Pethő. Néma nagy C9end szállott a szobába, a hol csak a szivar kékes, illatos füstfelhője kanyargóit lomhán. A hosszas hallgatást a kis Sághy Tibor törte meg. — Bizony ez szomorú történet. Megérdemli, hogy azt a száraz rózsát oly híven őrizzed Pista barátom. — Megérdemli — hagyták rá a fiuk ball- kan. — Pethő felsóhajtott s agy tett mintha a homlokát simította volna végig, pedig csak egy csillogó könycseppet törült ki a szeméből . . .
