Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1911-06-01 / 22. szám

4. oldal. MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE. 1911. junius 1. és földbirtokok adásvételének közvetítése, esetleg parcellázások. Pénzkölcsönzéssel ez a bank egye­lőre nem foglalkozna. Az alapítás élén két nagy­károlyi ügyvéd áll. Gondos felügyelet az iskolában. Börvely- ből jelentik: Bota György iskolába járó 8 éves leányán pénteken az iskolában meggyűlt a ruha és a leányka életveszélyes sérüléseket szenvedett. A különös eset részleteit a hatóság elhallgatja. Kölcsey-ünnepély. Május 21-ike Kölcsey Ferencz szellemének volt szentelve. A Kölcsey E- gyesület minden év tavaszán közgyűlést tart Nagy­károlyban, amelynek főpontja az ünnepi beszéd. A főgimnázium ifjúsága is hódol ezen a napon Köl­csey szellemének. Fél 11 órakor indult az ifjúság a költő szobrához a tanári kar kisérete mellett. A szobornál először a himnuszt énekelték el. Az é- nek után Ruprecht Jenő VI. o. tan. szavalta el Király Ferencz VII. o. tan. alkalmi ódáját, amely- lyel a Kölcsey Egyesület első diját nyerte a szer­ző. Ugyanis a Kölcsey Egyesület, hogy az ifjú­ságban az ambíciót növelje, minden évben egy- egy pályadijat tűz ki egy költeményre és egy be­szédre. Az első dijat a fent említett tanuló nyerte el, a második dijat pedig Sztankó Gyula Vili. o. tan. alkalmi beszédjével. Sztankó Gyula Vili. o. tan. értelmes előadásában ismertette a nagy köl­tő szellemi hagyatékát. Beszéde végén a közönség és az ifjúság nevében megkoszorúzta a szobrot. Utolsó szám az ifjúság éneke volt. Erkel Ferenc : Hunyadi indulóját énekelték Braneczky József ve­zetése mellett. Ezután az ifjúság a közönséggel a vái megyeház dísztermébe vonult, ahol a Kölcsey Egyesület Falussy Árpád dr. elnöklete alatt ren­des közgyűlést tartott. A Kölcsey-ünnepély ezen második részét a dalárda nyitotta meg a Himnusz eléneklésével. Ezután Falussy Árpád dr. rövid be­széd kíséretében megnyitotta a közgyűlést. 12 év­vel ezelőtt — úgymond — alakult meg a Kölcsey Egyesület, hogy a magyar kultúrának munkása legyen. Serényen dolgoztunk, odaadással áldoz­tunk mi is a kultúra oltárán. Rendeztünk felolva­sásokat, majd nagyszabású estélyeket s ha a kö­zönség részéről nagyobb lett volna a támogatás, több lett volna az ünnepély is. A közönség adja azanimót, amely munkára össztönzi a szereplőket. Támogassuk városunk ezen egyetlen irodalmi és művészeti egyesületét. A tapssal fogadott megnyi­tó után titkár jelentése következett. Ezen jelentés szerint a Kölcsey Egyesület ez évben (májustól májusig) négy felolvasó estélyt és egy nagyszabá­sú ünnepélyt rendezett. Öt Választmányi ülést és egy rendkívüli közgyűlést tartott, amelyben a hir- lapilag megtámadott Cseh Lajos alelnöknek bizal­mat szavazott. Az egyesület vagyona 1954 koro­na és 90 fillér. Ezután Felussy Árpád elnök és Cseh Lajos aielnök lemondtak tisztükről. A köz­gyűlés nagy lelkesedéssel, egyhangúlag újból megválasztotta őket. Ezután a megüresedett he­lyekre választmányi tagokul Récsey Edét, Marchis Runuilust és Mitrovich Eleket választották meg. Következett a közgyűlés főpontja, Mitrovich Elek g. lcath. esperesnek az ünnepi beszéde. Szépen kidolgozott, művészi érzékkel és szónoki erővel előadott beszédét a közönség osztatlan figyelem­mel kisérte és viharos tapssal jutalmazta. Mi az oka a husdrágaságnak ? Hivatalos statisztikai adatok. A husdrágaság ellen írni ma már meglehetősen unalmas téma, de viszont elégszer sem lehet Írni róla, mert minduntalan felszínre veti egy-egy esemény. Legutóbb aktuá­lissá tette a földmivelésügyi miniszter által a gaz­dasági tudósitók számára kiadott útmutató, mely a következő érdekes adatokat tartalmazza; 1896. év folyamán kivittek Magyarországból 22.388 tehenet, 8494 bikát 186.016 üszőt, 6085 bivalyt, 255.759 sertést, 1909-ben pedig már kivittek 35.691 bikát, 70.820 tehenet, 237.2287 ökröt, 71.719 ü­szőt, 17719 bivalyt, 674.551 sertést. Vagyis a kivitel a legtöbb állatnál 15 év alatt háromszoros- sává fokozódott, míg a behozatal az említett idő­szakban semmit sem vagy alig valamit emelke­dett, mit az útmutatóban foglalt követkeo számok tüntetnek föl: Behozatal 1895-ban 335 kika, 9971 tehén, 50078 ökör,2551 üsző, 358 bivaly, 45.707 sertés, 2127 ló, mig 1909-ben a behozatal volt 693 bika, 2271 tehén, 2627 ökör. bivaly egy sem, 548 ló és 1168 sertés. A behozatal tehát minden fogalmat meghaladó módon csökkent. Most már Magyarországnak sincs oly nagy állattenyésztése, hogy a belszükségletet fedezze és e mellett a föntebb részletezett nagy kivitelt is megbirja. En­nek azután természetes következménye lett, hogy minden állatnak az ára a kétszeresére emelkedett. A jövedelmek azonban nem emelkedtek ez arány­latban, sőt sok viszonylatban egyáltalában nem emelkedtek, úgy hogy valóságos művészet kell a mai drága viszonyok mellett megélni. Tudniillik koplalómüvészet, hogy fokozatosan lemondjon az ember a rendes étkezésről. De hát meddig bírja ezt a művészetet? Hol van a határ? Mert más ol­dalról viszont azt látjuk, hogy bár jövedelmek nem emelkednek, annál gyorsabban emelkednek az adók, a terhek. Államsegély. A kereskedelmi miniszter a fehérgyarmati iparos tanonciskola részére 950 k., a nagybányainak 2000 kort. a nagykárolyinak 2600 kort, a nagysomkutinak 730 kort, és a szinérvá- raljaink 1800 kor. államsegélyt engedélyezett. Azt hiszem a mi ipariskolánkra is ráférne egy kis ál­lamsegély. A helybeli állami polgári fiúiskola dolo­gi szükségletének fedezésére a vallás és közok­tatásügyi Ministérium 1058 koronát folyósított a helybeli kir. adóhivatalnál. Cserebogár. A Kassán megjelenő „Felvi­déki Ujság“-ból vesszük a következő hírt: Akik tudatában vannak annak, hogy a cserebogarak minő rettenetes anyagi kárt okoznak a gyümölcsö­sökben, azok eddig is megtartották a törvényható­ságok azon intézkedését, hogy az ártalmas rova­rokat pusztittatják, Akik pedig mosolyogtak a tíz­ezrekbe kerülő védekezés fölött, azok szíveskedjenek tudomásul venni, hogy a mai napig Abauj várme­gye területén 43 waggon, azaz 4340 métermázsa, vagyis félmilliárd cserebogarat pusztítottak el s ezért a törvényhatóság 43.400 koronát fizetett ki. 1911. május havi statisztika. Születtek: Kádár Etelka, Erdős Juliánná, Gál István, Jónás Margit, Rácz István, Kun Ferenc, Onder Ilona, Oláh Ilona, Izsó Juliánná, Nagy Borbála, Kacz Gizella, Piaszkon János és Nevelős Mária halva­született fia. Meghaltak: Kerekes István 3 hónapos ref., Glück Éliás 100 év. izr., Kádár Ádám76év. ref., özv. Kun Károlyné, sz. Varga Eszter 84 év. ref., Oláh József 89 év. ref., Feldman Sámuel 107 év. izr., Nemes Gusztáv 20 év. ref., Gál István 20 n. ref. Házasságot kötöttek: Szeregnyi Antal—Ko­vács Juliánná, Sztroják Ferencz—Kovács Erzsébet, Klim Antal—Szabó Mária, Szathmári Antal—Csiz­madia Róza, Mária, Fischer Herman—Stern Záli, Katz Flerman—Léhner Regina, Kocsár Károly— Szentgyörgyi Klára, Horváth Menyhért—Németh Erzsébet, Klein Lajos—Róth Ilona. Amerikában, Wallingfordban 1909. julius hó 10-én Oláh Sán­dor—Haczku Erzsébet, mátészalkai születésűek. A szigorlatok idején. Most a vizsgálatok szorongásai közt történt. Egyik egyetemi hallgató földink most, a szigorlatok idején, a következő két apróságot küldötte lapunknak. A jelölt nagy drukkban foglal helyet a vizs­gálóbizottság előtt. Végre rákerült a sor és a ta­nár megkezdte a kérdéseket. — Hogy hívják uraságodat? A jelölt érces hangon megmondta a nevét és utána széles mosolylyal nézett a tanárra. — Mit nevet? — kérdezte a tanár, akinek feltűnt a jelölt nagy vidámsága. — Nem nevetek, csak örülök, — felelte a jelölt. — Minek örül ? — Hogy az első kérdésre jól feleltem. A másik eset ugyancsak szigorlaton történt. A jelölt már három kérdést kapott és egyikre sem tudott felelni. Ezzel leszámolt a sorsával. Tud­ta, hogy meg fog bukni, hát gondolta, legalább vígan bukik meg. A tanárt a jelölt tudatlansága felbőszítette és türelmét vesztve igy tört ki. — Uraságod azt hiszi, hogy a szigorlat lut­ri. Mi ? — Nem, nagyságos uram, — felelte cini­kusan a jelölt, — azt hiszem, hogy osztálysors­játék, ahol minden második nyer. Aul Sándor zenetanár tanítványaival Nyír­bátorban, 1911. junius4-én a városi szálloda dísz­termében tánccal egybekötött nagy és változatos műsorral hangversenyt tart. Kezdete d. u. 6 óra­kor. Belépti dij 2 kor. A dohányáruk árfelemelésének előkészí­tése. Nagy apparátust mozgósít a pénzügyminisz­térium dohányjövedéki osztálya, a dohány árak jul. 1-én életbe léptetendő felemelésének előkészí­tése végett. A többek közt a dohányárusok köte­lezve lesznek arra, hogy a készleteiket egy kitű­zendő napon pontosan összeírják, mely célból valloinási ivekkel lesznek ellátva. Jön aztán a fi­nánc és a készlet-kimutatást a a valóságos kész­lettel összehasonlítja és ha eltérést fedez fel, jön a szigorú büntetés. Különös szigorral azok lesz­nek büntetve, akiknek a kimutatásból az t'ünik ki, hogy az ölőirt, úgynevezett csonkittatlan tartalék­készlet nem teljes, mivel ez esetben a jogosítvány elvonása következhetik be. Figyelmeztetjük tehát a dohányárusokat úgy a készlet-kimutatás pontos elkészítésére, valamint arra, hogy az összeírás idejére tartalékkészleteiket kompleszirozzák. Értesítés. Ügyvédi irodámat április 24-től kezdve a Rottensteirs-féle házba (Franki Mór Fia céggel szemben) helyeztem át. Dr. Német József. Gazdasági tanácsadó. Baulbon francia városka, kajszinbarackból kap évente 180000 koronát, Németországban a mühlhauseni völgy területén 200000 k. ára gesz­tenyét termelnek, Lyon vidéke 2 millió kor. áru diót termelnek és értékesítenek, Montreui 14 mil­lió kort kap évente őszi barackból Macon vidé­kén 3 millió k. áru diót termelnek értékesítenek évente. Az amerikai Egyesült-Államok őszi barack kivitele 1904-ben 280 millió kor. volt. A tiroliak Bazen vidékéről 4 és fél millió kort árulnak évente Calvile, Török-Bálint és Roz marin almából Vitry városka nagy körtéből 1906-ban 224 ezer kort kapott. Bretogneban 1903-ban 340 millió k. áru moralmát termeltek és dolgoztak fel. De nem szükséges már külföldre sem men­nünk példákért, mert hazánkban is találunk ily kecsegtető példákat; igy pld Boszniának 14—20, Hercegovina szintén annyi áru aszalt szilvát ad el évente. Kecskemét és Nagykőrös 1905-ben 855 ezer koronáért adta el kajszin barack, megy és szőlő termését. Nem-e elegendő példa int bennünket a boldogu­lás felé ? ! igen !! Azt mondják sokan az igen tisztelt oivasóim, hogy ott azon a helyen és abban az évben terem annyi és értékesíthetik ; de itt nálunk Szatmár vármegyében az lehetetlenség! Ki fogja azt a mennyiséget megtermelni ? Hát azok a kert­tulajdonosok, alak eddig is termeltek gyümülcsöt Van itt Szatmárvármegyében gyümölcsfa ki­váltképen a keleti részén annyi, hogy ha az mind

Next

/
Oldalképek
Tartalom