Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1911-09-21 / 38. szám
1911. szeptember 21. MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE 3. oldal. HÍREK. Tisztelettel felkérjük t. olvasóinkat, hogy az előfizetési dijat illetőleg hátralékaikat beküldeni szíveskedjenek. a kiadóhivatal. Változás szerkesztőségünkben. Endrédy József nyirvasvári-i jegyző, lapunk szerkesztőségéből sokoldalú elfoglaltsága miatt kilépett. Igazán sajnáljuk, hogy távozott tőlünk, mert benne igyekvő s jó tollú munkást vesztett lapunk. Áthelyezés. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a helybeli állatorvosi állásra Radii Miklós nyiracsádi állatorvost helyezte át. Drágasági pótlék. A vármegyei törvény- hatósági közgyűlés belügyminiszteri jóváhagyással a megyei tiszti, segéd kezelő és szolgaszemélyzete részére 1911. évre 10 % drágasági pótlékot engedélyezett. Az erre vonatkozó utalvány a helybeli kir. adóhivatalhoz meg is érkezett. Megyei pótadó kivetés. A vármegye alispánja a f. évi október hó 12-én tartandó őszi rendes közgyűlésen az 1912. évi költségvetés bemutatása mellett az alábbi célokra fog pótadó megszavazásra előterjesztést tenni: 1 ljt % vm. tisztviselői nyugdíj alapra; a/4 % közművelődési célokra; 1 és fél % h. é. vasutak segélyezésére felvett kölcsön törlesztésére; 1 és fél % különböző célokra felvett kölcsön törlesztésére; 1%elhagyott gyermekek tartásdijának fedezésére. Képviselőtestületi gyűlés. Mátészalka nagy község képviselő testületé f. hó 19-én d. u. 4 ó- rakor rendkívüli közgyűlést tartott, melynek egyedüli tárgyát képezte a Szálkái Sándor országgyűlési képviselő által a községnek ingyenesen átengedő vasúthoz vezető egyenes ut elfogadása feletti határozat hozatal. Az ügy fontosságára való tekintettel. dacára a hétköznapnak, a képviselő tes- tületi'Jtagok számosán jelentek meg. Szálkái Sándor ajánlatát a megjelentek minden irányban megvitatták, melynek folytán a képviselő testület arra való tekintet nélkül vajon a felajánlott ut egyúttal a nyirmegyes felől jövő stratégiai ut vonalába be fog esni, az utat elfogadja s utasítja a községi elöljáróságot a további teendők sürgős párti képviselőt választott a csebernyeiek büszkesége, az ötmázsás szadadság szobor kisétált a városháza virágos kertjéből a község végére, ott szőrtarisznyát akasztott a nyakába, az ég felé mutató pallos helyett porbanszántó vándorbotot fogott a kezébe s a Csebernye felé fordított hátára akasztott írással hirdette kicsinyeknek és nagyoknak, hogy : — Ebek harmincadjára jutottál Csebernye, megyek Zomokra 1 (Tudnivaló, hogy a kormánypárti Zomekon a függetlenségi jelölt kapott fel a lóra.) Mindezekről meg sok egyebekről tudna beszélni Rembecki Jóska, de Rembecki Jóskának van esze hozzá, hogy ne beszélyen mikor nem kérdik, mikor meg az igazságról vallatják olyan hazugságokkal álljon elő, hogy a csendőr a saját száján essen ki bámulatában. Tudja is Rembercki Jóska a doktornak minder. járását-kelését. A saját édesanyja nem vigyázott arra úgy, mikor járni tanította mint Rembercki Jóska. A hogy éjszakai ember létére megszokta azokkal a nesztelen, sündörgőző lépésekkel most is. oda somfordáit már a vendéglő ajtóba. Nem köszönne egy tiz kuvaszra való tanyáért. Olyan faluból került be, a hol ha két ember este 10 óra után találkozik az csak elmegy egymás mellett, mert a ki köszön az kap a másiktól egy nyaklevest, ha nem két kontyost a tölgyfa bottal. Arról megtudja, hogy ne legyen rá gondja kivel találkozott, mi járatban volt az ? Rembeczki Jóska nem könyvből tanulta a társadalmi illemet, elintézésére s annak eredményéről jelentés tételre. Közismert már a város közönségének az az óhaja, hogy megfelelő s a felajánlott úttal egybeeső e- gyenes ut szolgáljon közlekedési vonalul, azt hisszük ezen képviselő testületi határozattal egy lépéssel legalább közelebb jutunk ezen régi vágy tényleges megvalósításához. Egy hírlapi cikk következményei. A „Mátészalka“ múlt heti száma „A tisztelt házból“ cint alatt a legutóbbi képviselő testületi gyűléssel foglalkozik humoros hangon. Csizmadia Mihály képviselő-testületi tag fia Csizmadia Zsigmond e közleményt apjára s igy önmagára nézve is sérelmesnek találván, ezértön- kényüieg oly módon vett elégtételt, hogy Máté Sándor adóhivatali ellenőrt, a „Mátészalka“ belső dolgozó társát, a ki gyanutalanul sétált az utczán, megtámadta sértő fejezésekkel illette s botjával tetleg inzultálta. Anélkül, hogy magával a czikkel foglalkoznánk kijelentjük, hogy sajnálatozással vettük hírül a történeteket. S tekintve, hogy az inzultus Mátét nem mint egyént, hanem mint a „Mátészalka11 belső dolgozó társát érte s igy a Mátén esett sérelem egyúttal laptársunkon esett sérelem is, ez u- ton juttatjuk mind kettőjükhöz sajnálatunk kifejezését. Elitéljük a Csizmadia Zsigmond eljárását, mert hiszen jogállamban élünk s mint a hogy egy kultur nemzet fiaihoz illik még a legsúlyosabb sértések esetén is férfiasán uralkodnunk kel indulatainkon, nem pedig barbár népek módjára ö- köllel szerezni elégtételt akkor amidőn arra törvényeink s társadalmi szokásaink szerint más eszközök állanak rendelkezésre. Mint értesültünk ez esetbél kifolyólag Máté feljelentéssel élt Csizmadia ellen, igy az elégtétel adásra a bíróság hivatott, amelynek Ítéletétől reméljük, hogy hasonló inzultusok előfordulni nem fognak. Állat egészségügy járásunkban. Veszettség van: Olcsvaapátiban. Ragadós száj-és körömfájás .- Nyircsaholyban, Tunyogon. Sertésorbánc : Fábi- ánházán, Mátészalkán. Csendélet a Vasut-utcán. Kellemes őszi este volt. Ünnepnapi hangulat képét mutatta a város, midőn nagy lárma zavarta meg a Vasut-utca csendjét. Hangos káromkodások, csattanó pofon tartja magát a falujabeli jó szokáshoz, hanem az orvostól gyökös jogon jár neki egy hatos egy fertályra, azt nem hagyja. Meg is kapja. — Aztán kéznél legyetek Jóska! veti oda az orvos amint benyit. — Hát 1 Ennyi a válasz. Némileg rövidebb mint a rendes perekben a válaszirát de a ki ért a Rembecki Jóska nyelvén annak éppen elég. — A nagy terembe, a hol a mulatók vannak egy kis szobán át kell bemenni. Ez méltányosságból van igy berendezve. A garabonciás vendéget előbb csak a kis szobába lökik ki. Ha ott is ga- rabonciáskodik akkor véglegesen kilökik az üde szabad levegőre. A kis szobában a pincér kihámozza az orvost a bundából, mikádóból, kucsmából. A hirtelenszőke fiatalembert a doktor ke- selyfejü néven szokta emlegetni de szembe a Géza ur nevezet van forgalomban. Míg a toalettel elkészülnek igy társalognak : — Vannak Qéza ur ? — Vannak krmisson : két áldozati bárány, a kukás szentháromság, Patyi, Praxi, Stáci, Kirbir, Préses meg a Törzs. Ebből érthető, hogy két dohánytermelő, akiknek a dohánya ma ment és hihetőleg jól ment, a három dohánybeváltó tiszt a kiknek a dohánya ma is ment, tegnap is ment, holnap is fog menni és mindig jől szokott menni, aztán a gyógyszerész, az uradalmi gyakornok, az állomás főnök, a já- rásbiró, meg Csömörke adótiszt és a törzs bodo- rodnak odabenn. A törzs a tisztartóból, a számvevőből, a jegyzőből, az állatorvosból, meg a póshallatszott a Mátészalka és járási ipartestület két érdemes tagja intézték el becsületbeli ügyüket a Iovagias mérkőzés szabályai szerint. A mérkőzés rövid de eredményes volt a felek a jól végzett ügy után kibékülés nélkül hagyták el a küzdőtért s újra csendes lett az éjszakai élet a forgalmas vasút utcában. Az eset előzménye mindennapi történet. Tóth Bálint szíjgyártó mester és Sole Dávid órás mester, ékszerész a Petróczy József házában, egy udvaron laknak, A lakók gyermekei között a felekezeti kérdések igen sok eltérést o- koztak, úgy, hogy e miatt a kis honpolgárok között kisebb arányú verekedések napi renden voltak. Tóth Bálint pedig ezt zokon vette s elhatározta, hogy rövid utón ő majd elintézi ezt a kis ügyet. Az elhatározást tett is követte, az esti ó- rákban hívatlanul a Sole lakásában termett s támadólag lépve fel, becsületsértő kifejezések sűrű használata mellett számadásra hívta fel Sólet. Sole nem lévén lakásában, Tóth kiment az udvarra s találkozott vele a kapu bejáratánál. Ott megismételte a lakásban mondottakat, azonkívül tenyerét nem éppen gyöngéden érintkezésbe hozta Sole ábrázatával, úgy, hogy rajta 8 nap alatt gyógyuló testi sértést okozott. Sole természetesen a bűnvádi eljárás megindítása végett a szükséges törvényes lépéseket megtette. Mindenesetre mi is elítéljük a csúnya utcai verekedést, s reméljük, hogy a bíróság gondoskodni fog, hogy tettlegesen szereplő Tóth Bálintnak elvegye a kedvét az utcai botrányok rendezésétől. Lopás a vasúti állomáson. Mátészalkáról együtt utaztak Nagykárolyba Papp József ököritóí és Pelyvás Mihály nagyecsedi lakosok. Rövid idő alatt megtörtént ai ismeretség közöttük és Pelyvás ugyancsak kinálgatta Pappot egy pálinkás üvegből a nagyecsedi jófajta szilvóriumból. A cél el is lett érve, mert mikor Károlyba értek, Papp úgy berúgott, hogy alig volt képes leszállani a vonatról. Pelyvás uj barátját a váróteremben egy padra fektette, de gondoskodásból nehogy valaki elemelje zsebéből 32 korona 50 fillért és egy ó- rát magához vett s azzal visszautazott Nagyeesedre„ elfeledte azonban bejelenteni a hatóságnak az értéktárgyak magához való vételét. Papp kijózanodván, kereste eltűnt pénzét s nem találván, jelentést tett a csendőrségnél, amely kinyomozta Pelyvás uram csalafintaságát, amely már nem is az első, de valószínűleg nem is az utolsó esete. Az anyai szív. Az emlékezetes ököritóí halálbálban Boldi Kálmánnénak egy leánya égett halálra. A szerencsétlen anya azóta folyton leányát tamesterből van összetéve. Ezek azért neveztetnek a Tücsök annaleseiben törzsnek mert mindnyájan nőtlen emberek és jó időben, rossz időben, mindennap összejönnek a Tücsökben a doktorral, ha egyébért nem, egy feketét meginni Egyébként a legkülönbözőbb természetű emberek társasága törzs. — Gyengélkednek-e valamennyire ? Kérdezi tovább az orvos ? — ügy a harmadik modornál tartanak — feleli a keselyfejü. A harmadik modor nagyon különbözőképen nyilvánul. A hangulatban csak a szivar- és cigarettafüst közös hely a nagy termet a plafonétól a padlóig betölti. A hosszú asztalnál az uradalmi gyakornok az asztalra borulva alszik s bass sekundban hor- tyog. A feje búbján arra a tenyérnyi kopasz helyre, mely az intézővé való előléptetést már egy évtizede hasztalanul provokálja most egy égő gyertyadarab van oda ragasztva, annak a lángjánál Préses, a ki csak a hivatalban álmos adótiszt, hivatalon kívül ellenben termékeny impressionista költő, a keze fejére lecsúszott kézelővel, takácsmesterektől ellesett széles gesztusokkal szavalja a »Ccebernyei ö-rálló« legutóbbi számában megjelent hangulatos szonettjét. Örökbecsű voltánál fogva ide iktatjuk : Az ősi nap szikrázva szánt turáni mezők enyhe harmatán és lágy zsongással, jajongással hintázó szányu szirmokat csap rám. (Folytatjuk.)
