Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1911-09-14 / 37. szám
VI. évfolyam. Mátészalka, 1911. szeptember 14. 37. sz» f ; / A „MÁTÉSZALKA JÁRÁS JEGYZŐI EGYLETE“ HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség és Kiadóhivatal Weisz Zsigmond könyvnyomdája Mátész^ll Nyilt-tér sora 40 fillér. Hirdetési dijak előre fizetendők. Felelős szerkesztő: Főszerkesztő: Barta Ignác Dr. Dienes Dezső Munkatársak: Dr. Vida Gyula Endrédy József. Egész évre Fél Negyed „ Előfizetési ár: Egyes szám ára 20 fillér. Élelmiszer uzsora. Legjobb húsúnkat Bécsben eszik. Magyar vendéglősök, kik vendégeiknek finom húst akarnak tálalni, kénytelenek azt Bécsben beszerezni. A legszebb tojások és a legizletesebb fiatal csibék Angliába küldetnek és a külföldi asztalokon garmadába rakják szőlő- fürteinket, ott díszeleg, legválogatottabb gyümölcsünk. Ami nekünk megmarad s a mit drága áron kell megvásárolnunk, csak má- sodrangu minőségű. ' A legjobb minőségű élelmiszerek nálunk drágábbak, mint ama szerencsés országban, melyek azt kiviteli cégeinktől beszerzik. Legkiválóbb termékeinket eladjuk a külföldnek, a mi annál inkább sújt bennünket, mert nem a feleslegünkön adunk túl, hanem egy jelentékeny részét ama termelésünknek, melyre magunk is utalva vagyunk. Gazdáink még mindig abban a hitben élnek, hogy hazánk Europa gabonakamrája és nem igen hevülnek a tejgazdaságért és a kertészetért, melyek ugyan komplikáltabbak a buzavetésnél, de biztosabb és nagyobb jövedelmet hoznak. Mennyire célszerűtlen gazdálkodásunk, még az is megfigyelheti, aki hazánkon át gyorsvonaton utazik, anélkül, hogy valahol megállana, vagy egy piacot meglátogatna. Ha a külföldön valamely nagyváros felé közeledünk, már sok mértfölddel előbb csupa kertet látunk. Magyarországon legfeljebb burgonyát és kukoricát láthatunk ott. A nagyvárosainkban piacra hozott élelmi-cikkek mennyisége feltűnően elégtelen és a kereslet és kínálat közti helytelen viszony az árak tulmagasságában mutatkozik. De a mi a mennyiségben hiányzik, azt pótolja a minőség, nem úgy talán, hogy a drága áru minősége jobb, hanem akként, hogy a minőség rovására, a hol cs^k lehet hamisítják az élelmi cikket. Különösen bűnös hamisítási eljárást követnek el a tejnél, s a sok járványos nyavalya nagyrésze a hamisított tejből származik. A tifuszba- cillus például főleg az italban található és legtöbbnyire a pancsolt tejben, azt talán bővebben meg se kell magyarázni. De vigan hamisítják nálunk nemcsak a tejet, hanem a süteményt, a szeszesitalokat, a lisztet, a hurka-nemüeket, szódavizet és sok más cikket, amely életfenntartásunkra szükséges. Az ily bűnös kezek által elrontott élelmiszerek élvezete betegségeket okoz és az mérgezi az embereket,sőt halált is okozhat. Az élelmiszeruzsorásokat, kik áruikat kártékony anyagok keverésével hamisítják, tehát bátran méregkeveröknek lehet nevezni, az ő lelkűket nyomja az a sok fájdalom, melyeket a vásárlóknak el kell szenvedniük, őket kellene sok esetben felelősekké tenni felnőttek, különösen pedig gyenge gyermekek haláláért. De ha véletlenül a bor- és tejpancsolók és egyéb élelmiszerhamisitók manipulációira rájönnek — ezer eset közül egyszer — mi történik velők ? Kis pénzbírságot szabnak ki reájuk, a mit mosolyogva megfizetnek, mert ők már erre eleve számítottak és a bírságot már százszorosán megfizettették a szegény, hiszékeny vásárlókkal. Közzé is teszik a neveiket, de ennek sok hatása nincsen, másnapra mindenki elfelejti. A törvény állítólag nem nyújt elég eszközt szigorúbb eljárásra. Lehetséges, de ez esetben sürgősen kell gondoskodni, hogy a hiányt pótolják. Kis jó akarat mellett a közigazgatási hatóságon kívül az ü- gyészség is felkarolhatná az ilyen ügyeket, nem kell hozzá különösen éles ész, hogy az élelmiszer-hamisítók ellen az életbiztonság elleni kihágást lehessen megállapítani, a- minthogy ez a kihágás egyúttal a csalás minden ismérvét is magában foglalja. A bűntény többszörös ismétlése egyúttal a törvényesen az ily bűncselekményekre megállapított büntetést is indokolttá tenné. Azokat a drasztikus eszközöket, melyekkel a középkor mészárosokkal, pékekkel és tejesasszonyokkal szemben már akkor is eljárt, hasulylyal, mértékkel csaltak, a mi felvilágosult korunk már nem használhatja; a modern igazságszolgáltatásnak mindazál- tal képesnek kell lennie arra, hogy az é- lelmiszeruzsorásokat a megérdemelt szigorú büntetéssel sújthassa. Közigazgatás. KÉPVISELŐ TESTÜLETI ÜLÉSÜNK. Rég nem látott számban gyűltek össze városatyáink a {. hó 10-ére egybehívott képviselő testületi gyűlésre. A gyűlés megnyitása előtt néhány perccel a még hallgató s impozáns számban megjelent városatyák gyülekezete azt a hatást tette a szemlélőben, hogy talán igazat mondott a világ abban a tekintetben, mikor Mátészalka civilizátiójáról és előrehaladásiról beszélt, mert a megjelentek száma bizonyságot kívánt mutatni arra, hogy a város atyái szivükön viselik a város előrehaladásainak érdekeit s akkor midőn fontosabb jellegű kérdések kerülnek a képviselő testület elé, majdnem teljes számban megjelennek, hogy hozzászólásaikkal, indítványaikkal a város s a saját jól felfogott érdekei megvalósítását lehetővé tegyék és előre vigyék. Azonban ha részrehajlatlan kritikát akarunk gyakorolni, egész bátran kimondhatjuk, hogy Mátészalka nagyközség folyó évi szeptember 10-íki gyűlése nem egy fejlődő városi urganum, hanem a jóféle Pató Pál előírása szerinti maradi és visszafelé haladó község képviselő testületének a képét mutatta. A részletes tárgyalásról tudósításunk a következő : Csizmadia Kálmán községi főbíró a közgyűlés határozatképességének megállapítása után a közgyűlést megnyitódnak jelentette ki. A tárgysorozat első pontját képezte az aszfalt járda építő bizottság jelentése a beérkezett ajánlatokról. Községi főjegyző jelenti, hogy a meghirdetett pályázat folytán ajánlatot adtak be: a Magyar aszfalt r. t., dr. Helvey Tivadar vegyészeti gyára, Magyar-Horvát aszfalt társaság budapesti cégek és Schlesinger Dávid debreceni cég, a ki a közgyűlés megnyitása előtt ajánlatát visszavonta. A járda építő bizottsága dr. Helvey Tivadar vegyészeti gyár ajánlatát ajánlja elfogadásra. Az a- jánlatok közötti különbségeket a képviselő testület megbízásából Klein Andor az aszfalt járda bizottság tagja adta elő. Ezek után a bizottság javaslata erős vita alá került. Szálkái Sándor
