Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1911-09-07 / 36. szám
1911. szeptember 7. 4. oldal. Vérengző czigányok. Gyűrtelek község határában (Jékey tanya) dolgozott egy építőmester alkalmazásában többedmagával Bodi Mihály czigány. A czigány valami csekélység miatt összezördült társaival és otthagyván őket este elindult a nem nagy távolságra levő vályog vetőn levő czigány putrikhoz. A putrikjaiban alvó czigányok egyike felébredt a jövevény óbégatására és fellármázta az egész czigány tábort, neki estek villákkal és kapákkal és addig ötötték, mig le nem rogyott. A verekedők: Horváth József, Ádám Lajos, Matolcsi József és ezeknek asszonyai, kiket a csendőrség letartóztatott. A mátészalkai kir. járásbíróság azonban kihallgatás után szabadlábra helyezte őket. A súlyosan sérült Bodi a fehérgyarmati kórházban fekszik. Hivatlan kis vendég. Ha nem is éppen váratlanul de, igazán hivatatlanul repült be a napfényes időben egy kis baba a Bodó Anna 23 é- ves szamosszegi hajadon muskátlis ablaku teány szobájába. A baba talán egyike azoknak amilyeket ideális lelkületű piktorok angyali szárnyakkal pingálnak vászonra. Hiába! Rossz helyre tévedt szegény kis baba. Tény az, hogy élettelen- nül a pinczébe találták rongyokba burkoltan, nehogy szégyent hozzon bárkire is. Az esetről suttogni kezdtek és igy a hatóság fülébe is eljutott a dolog. Nyomozás indult meg annak megállapítására, vájjon élve, vagy halva jött a világra a kicsike. Kovács Etel mátészalkai illetőségű cselédleány múlt pénteken tartott főtárgyaláson a szatmári kir. törvényszék által 9 napi fogházra és egy évi hivatalvesztésre lett ítélve azért, mert Kánya Sándor szolgálatadó gazdáját több ízben meglopta. Az olcsó permetező. Olcsó permetező gépre akart szert tenni Váradi László kántorjánosi-i lakos s éppen alkalom kínálkozott is az olcsó vételre, mert Görög Péter a szőlőből permetezőjét fiával haza küldte. Az utón a kis fiú találkozott Váradival, megkötötték a vételt, a gyerek 42 korona értékű permetezőt 1 koronáért átadta Vá- radinak, utóbbi ellen a büntető eljárás folyamatba tétetett. Állategészségügy járásunkban. Lépfene van Porcsalmán. Veszettség Olcsvaapátiban. Ragadós száj és körömfájás Mátészalkán, Nyircsa- holyban és Tunyogon. Sertésorbáncz Fábiánházán. Gyorsabb lesz a gyorsvonat Budapest— Máramarossziget között. A m. kir. államvasutak október 1-én megjelenő téli menetrendje Szat- mármegye közönségét érdeklőleg fontos újítást fog tartalmazni. Köztudomású ugyanis, hogy a Buda- pest-máramarosszigeti fővonalon gyorsvonatok csakis Debreczenig és vissza közlekednek. A Deb- reczenből—Máramarosszigetig és onnan visszafelé jövő egyes vonatoknak csak az elnevezése gyors, a valóságban azonban a legutolsó vegyesvonatnak is szégyenére váló lassúsággal döczög- nek. Ezt a sokszor panaszolt állapotot lesz hivatva megszüntetni a m. kir. államvasutak igazgatóságának azon intézkedése, hogy f. évi október 1-től a Budapest—máramarosszigeti, illetve a Deb- reczen—máramarosszigeti vonalon is a gyorsvonatok óránkénti 8 ) kilométer sebességgel fognak haladni. Kivételt csak a Debreczen—érmihályfal- vai vonalrész fog képezni, ahol az uj sínek még nincsenek lerakva. Az első, 80 kilométer sebességgel haladó gyorsvonat e napokban futotta be a Debreczen—máramarosszigeti vonalrészt. A Szamos-Tisza csatorna. Debreczenben néhány napja oly értelmű indítvány merült fel, mclyszerint a város vegye tervbe már most egy hajózható csatorna létesítését. Az indítvány Szat- mármegyében is általános nagy tetszéssel találkozott, mert annak horderejét mindenki érezte. Nem MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE is szükséges annak fejtegetése, hogy micsoda köz- gazdasági hasznot jelentene a hajózható csatorna amely a Szamost kötné össze a Tiszával. Az érdekelt megyék ipar és kereskedelme nyerne vele óriás mértékben. Debreczen jog- és pénzügyi bizottsága az eszme felvetésekor úgy határozott, hogy Debreczen tanácsa tegye meg e tárgyban az első lépéseket és a csatorna tervére vonatkozóan keresse meg a Magyar Mérnök és Építész Egyesületet, hogy egy tervpályázat kiírására adjon véleményt. Az általános eszme az volt, hogy a hajózható csatorna a Szamostól induljon ki s a Hortobágy, Berettyó, Kőrös bekapcsolásával torkoljon be a Tiszába. Ezt a tervet kellene részleteiben kidolgoznia annak, aki a csatornázási terv- pályázaton részt venni óhajt. Debreczen város tanácsa a múlt héten foglalkozott ezzel a nagyfon- tosságu kérdéssel és kimondta hogy a Mérnök Egyesület megkeresését időelőttinek tartja, mert az általánosságban felvetetett eszmék, a hajózható csatornának története van, amelyből részletekre vonatkozóan igen sok felvilágosító adatot lehet meriteni. A hajózható csatorna eszméjével ugyanis már nagyon régen foglalkoztak. így ez a csatorna benne volt a nagy Széchenyi István programmjá- ban is. Az erre vonatkozó terveket annak idéjén nem kisebb ember, mint Vásárhelyi Pál a kiváló mérnök dolgozta ki. Ezen kívül vannak még más tervek is, a melyeket a Szamos-tiszai hajózható csatornáról készítettek. Készítőjük egy Kovács nevű hírneves mérnök volt. ügy ezeket a terveket, mint a kultúrmérnöki hivatalnál esetleg lévő régi terveket mind tanulmány tárgyává fogják most tenni s csak ezután fordul Debreczen a Magyar Mérnök és Építész egyesülethez a tervpályázati leírás tervének kidolgozása érdekében. Az olcsvaapáíi-i körjegyzői állás Bállá Béla lemondása illetve Nyírmeggyes község jegyzőjévé történt megválasztása folytán, 1911. szeptember hó 8. napján tartandó választás utján lesz betöltve, az állásra 7 pályázat adatott be, köztük a jelenleg helyettesként működő Csiszár Istváné is, a ki mellett a közönség nagy része áll. A szatmármegyei gazdasági egyesület. A Szatmáron tartandó jubileumi kiállítás alkalmával a következő felhívást tette közzé. Tisztelt cim! Egyesületünk félszázados fennállásának jubileuma alkalmából 1911. évi szeptember hö 21— október 2-a közötti napokon Szatmár-Németiben általános gazdasági és ipari kiállítást rendez. Jubileumi ünnepségünket gazda szempontból különösen nagy fontosságot ad az a körülmény, hogy a „Magyar Gazdaszövetség“ kiállításunkkal egyidejűleg szeptember 28-án, csütörtökön d. e. 10 ö- rakor Szatmár-Németiben Darányi Ignácz dr. elnöklete mellett országos nagygyűlést tart. A nagygyűlés napirendje: 2. Város és falu. Majláth József gróf. 3: A gazdák érdekei és a parlament. Előadó; Mezőssy Béla dr. 4. Földbérlő szövetkezetek. Előadó Meskó Pál. 5. Közlegelök kérdéséről. Előadó: Jékey László dr. Közgazdaság. A vetések állása és a mezőgazdaság állapota 1911. évi augusztus 22-én. Augusztus hó második harmadában az ország túlnyomó részén kisebb-nagyobb zivataros eső volt, melyet ismét száraz és meleg napok követtek. A csapadék az elmúlt két hét alatt elég a- rányosan oszlott meg oly módon, hogy az ország nagy részén 25—50 m. m. volt az eső mennyiség s ezen felül igen kevés helyen emelkedett, mig esőmentes terület mondhatni sehol nem volt. Az esőzések több helyen zivatarral és jégesőkkel jártak és gyümölcsösökben okoztak szám- bavehető károkat. így jégesőt jelentettek: 27 vármegyéből közöttük Szatmánnegyéböl is. A hőmérséklet aug. 16-ika táján az esőzésekre néhány fokkal a normális alá szállott, 20-ika táján azonban ismét szokatlanul felemelkedett, úgy, hogy az utóbbi napokban főleg az alföldön és a Dunántúl a C- 30u-t, sőt több helyen még35 C.'-t is meghaladta, A júliusi hosszantartó szárazság után bekövetkezett az augusztusi esőzések igen jó hatással voltak úgy a takarmány növényekre és kerti ve- teményekre, mint a még életképes kapásfélékre. Ahol azonban a nagy szárazság alatt ezek szára, illetve indája már elszáradt, az eső a terméskiál- litásokat már meg nem javíthatta. Ugyanaz mondható főleg egyes alföldi és északkeleti vármegyékben a rétekről, melyeknek sarju termése nagy részben már elveszettnek tekinthető, továbbá a legelőkről, melyeknek főnövése még további esőzések után is alig javulhat meg annyira, hogy a szárazság alatt kiégett s még ma is kopár területek elegendő táplálékot adjanak a jószágnak. A szálas takarmány-félékben mutatkozó hiányt legtöbb helyen elviselhetővé teszi azonban a rendkívül kedvező árpa és zabszalma termés, mely szecskázva pótolja a sarju hiányát. A négyszemes terményre vonatkozólag ezúttal csak annyi jelenthető, hogy a legutóbbi hivatalos termés becslés-óta semmi olyan körülmény nem merült fel, mely az akkor közzétett adatokat érintené. A cséplés teljes erővel folyik, sőt egyes helyeken már be is végződött. Az időjárás ezen munkára igen kedvező. Az utóbbi időben járt esőzések az ország legnagyobb részében annyira megpuhitották a hosszas szárazság alatt megkérgesedett talajt, hogy most már egyszerre úgy az ugarolás, mint a tarló buktatás és vetőszántás sőt a repcevetés is. A talajrmvelő munkálatokon kivül szépen folynak az ország számos vidékén a takarmány betakarításának, a dohány törésének, a korai burgonya szedésének, a kender és len nyüvésének, illetve kikészítésének és a komló szedésének munkálatai. Árverés. Eltávozásom folytán, Paposon, Tek. Bogcha Ferenc ur udvarán a következő tárgyakat, u. m: Wertheim szekrény, Eszterházi kocsi, félfedelü hintő, kocsi-szán, kerti- és szoba bútor stb. ingóságaimat f. hó 14-én fél 3 órakor önkéntes árverésen eladom. Ugyancsak 90 kaptár méhe- met teljes felszereléssel eladom. Hársmézeimre f. hó 14-ig megrendelést elfogadok 5 kilogrammos postabödönben. 7 kor. Papos, 1911. szeptember 7. Bogcha György. Szerkesztői üzenetek. (Kéziratokat nem adunk vissza.) B. S. Azon kérdésére, hogy vájjon az, a ki ingyen jegyen, jobban mondva fizetés nélkül bár mint szerkesztő is van a cirkuszban — lehet-e jüri tag ? Azt válaszolhatjuk, hogy a mi szerkesztőségünk a Gazdag cirkuszától nem kapott ingyen jegyet, tehát ingyen nem jár a cirkuszba s azért nincs is módjában arról meggyőződni, hogy esetleg ilyen minőséghen volna-e joga, mint jüri tag közreműködni.
