Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1911-09-07 / 36. szám

1 * .......

VI

. évfolyam.

Mátészalka, 1911. szeptember 7.

36. sz,

Társadalmi és közgazdasági hetilap.

A „MÁTÉSZALKA JÁRÁS JEGYZŐI EGYLETE“ HIVATALOS LAPJA

MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN.

Felelős szerkesztő:

Főszerkesztő:

Dr. Barta Ignác

Dr. Dienes Dezső

Munkatársak:

Dr. Vida Gyula

Endrédy József.

Szerkesztőség és Kiadóhivatal

Welsz Zsigmond könyvnyomdája Mátészalkán.

Nyilt-tér sora 40 fillér. Hirdetési dijak előre fizetendők.

Előfizetési ár:

Egész évre Fél

Negyed „

Egyes szám ára 20 fillér.

8 kor 4 .

2 „

'JsfW

A játék szenvedély korlátozása.

Egy nagyobb vidéki városban az történt, hogy a pénzintézetek megvonták a hitelt azoktól a cégektől, kikről kitudódott, hogy tőzsdejátékot folytatnak. Alkalmat erre az elhatározásra az adott, hogy úgy az említett városban, mint a környéken nagyon sokan játszottak a börzén, természetesen veszteséggel és a játékra a megrendsza- bályozott bizományi cégek csábították a közönséget.

A tőzsdejátékot gazdaságilag veszedelmes dolognak tartjuk, első sorban azokra nézve, akiket a játékszenvedély csábit a a börzére, hogy rövid idő alatt meggazdagodjanak, holott rendszerint otthagyják a fogukat. A legtöbb esetben züllés és a családi élet megsemmisülése a börzejáték következménye. Azért hangoztatták már nem egy Ízben, hogy a börzén tekerjék ki egymás nyakát a hivatásos börzeánerek, semmi közünk hozzá, de a nagyközönséget távol kell tartani a börzétől.

Azért, amikor az értékpapírok egyesületének vezetősége arról panaszkodott, hogy a közönség részvétele a börzejátékban megcsappant, mi azt nagyon jö dolognak tartottuk, az idők jelének, mert láttuk, hogy a vidékiek ráuntak arra, hogy a bizományosok fejőstehenei legyenek.

Sohasem gondoltuk volna azonban, hogy akadjanak pénzintézetek, tehát mer- kantilis intézmények, melyek a hitelmegvonás radikális eszközével foglaljanak állást a börzejáték ellen.

Kezdetben csupán az agrárius körök foglaltak állást a börzejáték ellen. Senki sem hallgatott reájuk. Mikor azután a fedezetlen határidőüzlet a vidéki gabonakereskedőket is berántotta, ezek is tiltakoztak oly börzei machinációk ellen, melyek halomra döntötték a reális kereskedelem minden számítását. A kiegyezési törvény utasítja a magyar kormányt, hogy úgy mint Wienben, Budapesten is tiltsa el a fedezetlen határidőjátékot. És bár az osztrák kormány már több Ízben követelte a mege| gyezés végrehajtását, mégsem történt semmi. Ugyanaz a hatalom, mely megbuktatta Polónyit, most is útjában áll a börzereformnak. Áz agráriusok pedig szüntelenül döngetik a börze kapuját. Zselénszkygróf csak a minapában adott be egy törvényjavaslatot, mely szigorú büntetést szab ki azokra, kik börzejátékkal foglalkoznak.

És most jönnek a merkantilisták maguk. Már ezek sem tudják a börzejáték pusztításait nyugodtan végig nézni. Igaz, hogy a vidékről indult ki a mozgalom, de hihető, hogy a főváros és a többi vidéki városok sem fognak elzárkózni oly mozgalom pártolása elől, melynek célja a börzét megtisztítani azoktól az elemektől, melyek a termelő elemeket szipolyozzák. A kultur- államok már régen megszabadultak tőlük. Wien hozzánk küldte őket és ezek a mi börzeánereinkkel szövetkezve, oly hírhedté tették a budapesti börzét, mely vetekedik hírhedtség dolgában a new-yorki börzével. Börzeánereink szörnyen büszkék erre, mi nem. Mert ez nem kultúra.

Fokról-fokra mégis csak megérlelődik az a közhangulat, mely a közkormányzatot a börze megformálására fogja birni. Berlinben és Bécsben is eltörülték a fedezetlen határidőüzletet, még sem történt baj. Nálunk sem történik baj belőle. Attól pedig ne tartsunk, hogy a forgalom gabonában és értékpapírokban megcsökken. A tőzsdére, mint gabona- és értékpapírpiacra szükségünk van, játékbarlangra azonban nincs szükségünk, akinek az kell menjen Mantecarlóba.

Igazán oly gyakran olvassuk a lapok hasábjaiban, hogy általában jö gazdasági hírnévnek örvendő cégek és kereskdedc\ a szerencsétlen tőzsdejáték szenvedélyének lettek áldozatai, tönkre jutottak s legtöbbször öngyilkossá lettek s támasz, segítség nélkül hagyták családjaikat. Az egészséges államélet fejlődése teljesen ellen mond a tőzsdei adás-vételeknek nagy arányban fedezett nélkül való kötésének, melyek többé

nem vételek s nem képezik a gabona és érték papír üzlet rendes forgalmát, hanem a legmesszebb menő hazárd játékot. Már pedig kétségtelen, hogy nem szabad elnézni és alkalmat szolgáltatni senkinek, hogy ilyen természetű kis játékokat folytathasson, hanem minden tényezőnek oda kell hatni, hogy a tőzsdei élet oly mederben maradjon, mint a milyet a tőzsde, mint gabona és értékpapír piac megkíván s, hogy a nagy- közönség, különösen a vidék, a veszedelmes tőzsde spekulálásoktól s játéktól visz- szatartassék.

A kolera rémitgetései.

A sárga rémről, a koleráról szóló riasztó hirekkel vannak tele a fővárosi lapok. Mondhatni állandóan fenyegeti mostanában országunkat a kolera, hol itt, hol amott fordulnak elő gyanús megbetegedések. Legutóbb Újpesten komolyabb jellegű megbetegedések történtek, sőt 2 egyén kolerában el is halt; csakis a dicsérendő óvintézkedések akadályozták meg egyelőre a kolerának országos járványnyá való kifejlődését. A minap Nagykárolyban Pelcz Lajos nevű szobafestőn mutatkoztak a kolerának jellegzetes előismérvei, de a mint a budapesti bakterologiai intézet a beküldött bél váladékból megállapította, komolyabb jelleggel nem bir.

Általánosságban ugyan a jelenben még kolera veszélyről nem lehet beszélni, mégis nálunk, a hol a közegészségügyi állapotok alig vannak szabályozva, amennyiben járványkórházunk van ugyan, de kicsi, a felszerelés hiányos, a szomszédos Szatmár s nagykárolyi kórház állapotok sem valami fényesek, úgy, hogy egyedüli védekezési mód a nagyközönség kitanitása s figyelmeztetése arra, hogy a kolera ellen a legbiztosabb óvszer a. tisztaság.

Tájékoztatóul, a koleráról és az ellene való védekezésről, időszerűnek tartjuk közölni a legszükségesebb tudnivalókat;

Mi a kolera és mi okozza ? Az ázsiai kolera olyan betegség, mely az egyénről a másra átvihető. E betegség rövidebb, vagy hosszabb ideig tartó megelőző rosszullét után, gyakori vizes széklet s ugyan olyan hányás alakjában jelentkezik. A székelést és hányást eleinte fázás, hűvös bőr, hideg izzadás, bálkorgások s fájdalom a lábikrákon, később az arc, főleg az ajkak, valamint a kör-