Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1911-07-20 / 29. szám

VI. évfolyam.

Mátészalka, 1911. julius 20.

29. sz.

Társadalmi és közgazdasági hetilap.

A „MÁTÉSZALKA JÁRÁS JEGYZŐI EGYLETE“ HIVATALOS LAPJA.

MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN.

Szerkesztőség és Kiadóhivatal Weisz Zsigmond könyvnyomdája Mátészalkán.

Nyilt-tér sora 40 fillér.

Hirdetési dijak előre fizetendők.

Felelős szerkesztő : Főszerkesztő :

Dr. Vida Gyula Dr. Dienes Dezső

Szerkesztők:

Dr. Barta Ignác Endrédy József.

Előfizetési ár;

Egész évre — — — — — — — — — 8 kor

Fél „ — — — — — — — — — 4 „

Negyed „ — — — — — — — — — 2 ,

Egyes szám ára 20 fillér.

Már két éve felvetődött azon eszme, hogy Mátészalka és vidékének képesítéssel biró iparosai ipartestületté alakuljanak s igy önkormányzatot nyerjenek. Az első fokú iparhatóság a törvénybe iktatott kezdeményezési s vezetési kötelezettségénél fogva az ipartestület alakulása érdekében a szükséges lépéseket meg is tette. Mátészalkán s vidékén, azonban ilyen szervezet alakulása nagy akadályokba ütközött. Az iparosok nagy része nem volt tisztában sem az ipartestület céljaival, sem annak hasznaival; egy nagyobb csoport félt a tagsági dijakkal s az ipartestület fenntartásához szükséges egyéb költséggel való megterheltetéstől, más csoport minden tagja pedig az alakítandó ipartestület vezető szerepét akarta vinni, ugyanis elnöki, alelnöki, titkári s más állásokat akart betölteni s ahoz kötötte hozzájárulását, ha őt a kívánt állások valamelyikére jelölik. Ilyen állapotok között nagyon kevéssé lehetett bizni az ipartestület létrejöttében. Az érdekeltek összejöttek igyan többször s kifejtették úgy az ellen, mint mellékérvek egész halmazát, felköltöt- ték az érdeklődést s megszeretették az eszmét a kételkedőkkel is, de mind a mellett nem volt olyan erős az összakarat, amely a megalakulás gyors s könnyű szerrel való keresztülvitelét eredményezte volna. Mint minden kezdet ez is olyan volt, amelynek a nehézségeket lépésről-lépésre kellett leküzdeni s csak akkor s úgy emelkedhetett fok- ról-fokra. A vezető közegek tisztában voltak a nehézségekkel ismerték iparosaink belső viszonyait, nézeteit s gondolkodás módját, azért nem csüggedtek, hanem az ipartestület eszméjének, a dolog belső lényegének s a jövőnek elképzelésére szolgáló utasítás s felvilágosítás után hosszabb időt adtak a meggondolásra. A gondolkodási idő meg is hozta az eredményt, mert mikor múlt év decemberében az első foku iparhatóság a szóban levő kérdés tárgyában az iparosokat összehivatta, az érdeklődés oly nagy

Irta: Dr. Barta Ignácz.

volt, hogy a szükséges számban megjelentek elhatározták elvben, hogy mint Mátészalka és vidéke iparosai ipartestületté tömörülnek. Az alakulás feltételének közelebbi meghatározása s a szükséges alapszabályok kidolgozása céljából Dőri Manó mátészalkai lakos elnöklete alatt egy 15 tagból álló előkészítő bizottságot küldött ki. Az előkészítő bizottság a kapott utasítások értelmében működött is, az alapszabályok tervezetét elkészítette s a kiküldést teljesítő iparosok gyűlésének megvizsgálás s jóváhagyás végett bemutatta. Az e célra ösz- szehivott ülés az alapszabályoknak a belügyminisztériumhoz való bemutatást határozta el, a mit az előkészítő bizottság foganatosított is. Az alapszabályok a szükséges miniszteri jóváhagyással ellátva 5 napja érkeztek vissza. Az első foku iparhatóság most már iparbiztoss azt a további teendők céljából kiadta az előkészítő bizottság elnökével. Az előkészítő bizottság tudatában annak, hogy a tisztségekre irányuló vágy nagy s a tagok nézete a lehető legnagyobb arányban különböző, azért tájékozás végett jelölő gyűlést hivott össze, a melyen az egyes betöltendő tisztségekre vonatkozó óhajok titkos szavazás utján nyerjenek kifejezést s a választó gyűlés hangulatára irányitólag szolgáljanak. A jelölő gyűlésen legtöbb szavazó számot nyert egyének névsorát az előkészítő bizottság most kifogja nyomtatatni, a mely a f. hó 23-án tartandó s a választás meg- ejtésére összehívandó gyűlésen szavazó lapul fog szolgálni. Már most figyelmébe ajánljuk iparosainknak, hogy óvakodjanak a nagy választási hadjáratoktól, mert legyenek meggyőződve, hogy mindenki, aki tisztségekre alkalmas s egyéb okokból őt az megilletheti, hozzá fog jutni előbb-utóbb, mert a tisztségek tartama igen rövid s igy csakhamar annak elnyeréséhez a gyors változás folytán alkalom bőven mutatkozni fog.

Most midőn a Mátészalka s vidéke

iparosainak testületé-való tömörülése megvalósult, felhívni kívánjuk iparosainkat, úgy az alapszabályokban, mintáz ipar törvényben lefektetett kötelezettségeikre. Az ipartestület főcélja ugyanis az iparosok között a rendet s egyetértést fenntartani: az iparhatóságnak az iparosok közt fenntartandó rendre irányuló működését támogatni, az iparosok érdekeit előmozdítani s őket haladásra serkenteni.

Ez okból gondoskodni tartozik arról:

a) hogy az iparosok s segédek között rendezett viszonyok álljanak fenn;

b) hogy a tanoncok ügye rendeztessék;

c) hogy az iparosok s a tanoncok vagy a segédek közt felmerülő súrlódások és vitás kérdések elintézésére békéltető működés biztositassék;

d) hogy segély pénztárak létesüljenek;

e) hogy az iparosok anyagi érdekeit szövetkezetek alkitása által előmozdítsa ;

f) hogy a hatóságokat az iparügy tekintetében kellőleg tájékoztassa.

Ezek nagyjában azon feladatok, a melyeket az ipartestületnek be kell tölteni s megvagyunk győződve arról, hogy ha már ipartestületünk nagy nehézségek s áldozatok után végre megalakult, hivatását be is fogja tölteni. Tisztában vannak azzal iparosaink, hogy az ipartestülettel kiléptek kis koruságukböl, béklyóik lehullottak, önkormányzatot saját ügyükben, saját közegeikkel való elintézéséhez önálló jogot nyertek. Azért nem is lehet arról vitázni sem, hogy ipartestületünket képezendő iparosaink nem lesznek feladatuk magaslatán s nem lennének tudatában annak, hogy az ipartestületre az ipartörvényben lefektetett kötelezettségek teljesítése csak ő érdekeinek előmozdítására szolgálhat. Előre nem is tudjuk vázolni az ipartestület jövő hasznát, a mely nemcsak a külső tekintélyében s önállóságban fog mutatkozni, hanem főleg abban, hogy az iparosok s ipari alkalmazottak anyagi érdekeinek lehető