Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1911-07-13 / 28. szám
VI. évfolyam. Mátészalka, 1911. julius 13. 28. sz. A „MÁTÉSZALKA JÁRÁS JEGYZŐI EGYLETE“ HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség és Kiadóhivatal Weisz Zsigmond könyvnyomdája Mátészalkán. Felelős szerkesztő: Dr. Vida Gyula Főszerkesztő: Dr. Dienes Dezső Előfizetési ár: Egész évre — — — — — — — — Fél „--------------------------------------------Neg yed „ — — — — — — —— — A Nyilt-tér sora 40 fillér. Szerkesztők: * »- 2 , Hirdetési dijak előre fizetendők. Dr. Barta Ignác Endredy József. Egyes szám ára 20 fillér. Pénzintézetek alapítása. Városunkban a lappangó hírek szerint uj pénzintézet van alakulóban, nem lesz tehát érdektelen annak vitatása vajon ezen pénzügyi művelet olyan természetü-e, a mely fejlődésben levő városunkban a kereskedelmi és hitelezési élet kívánalmai szükségessé tennék. Nézetünk szerint ezen kérdésre könnyen válaszolhatunk, mert városunk s a hozzá tartozó vidék hitelezési igényei olyanok, melyet a meglevő pénzintézeteink a mai alaptőkéjük mellett is minden nehézség nélkül is kielégítenek. Nem merül fel tehát a legtávolabbról sem annak a szüksége, hogy a hiányzó pénzügyi ügyletek lebonyolítását nem a már meglevő, hanem épen azt ezen célra alakuló uj pénzintézet eszközölje. Nagyobb 30—35 ezer lakossal rendelkező városokban is a rendes egészséges fejlődésnek megfelelően csak 3—4 évben alakul uj pénzintézet, nálunk a jelenlegi fejlődés mellett feltétlenül elegendő, ha 10—15 évi időszakokban létesül pénzintézet. Épen más kisebb helyeken alakult töbtj uj pénzintézet azt eredményezte, hogy a régi s uj pénzintézetek között egészségtelen verseny fejlődött ki, a közönséget a kunkurencia s az egyes intézetekkel érdek- közösségben álló egyének könnyelmű adóság csinálásra bírták reá s az intézetek könyelmü kihelyezése folytán az ingatlanok forgalmi értéke a belsőértékkel arányban nem álló értékre emelkedett. Sajnos a kereskedelem és ipar ilyen helyeken mint a mienk is nem olyan nagy, hogy bármelyik pénzintézet részére nagy forgalmat tudna biztosítani s üzleti életének nagyobb, tekintélyesebb részét tehetné ki, azért úgy a régebbi mint az uj pénzintézet az ingatlan hitel jegyében működik, a mi pedig ha nem is rövid idő alatt, de egy néhány év alkalmas anyagot szolgáltat a lent vázolt eredmény létesítésére. Minden uj pénzintézet, minden utón, hogy ne legyünk szerénytelenek, ha máskép nem sikerül felhajtás s ügynökök utján igyekszik alaptőkéjét s hitelforrásaitól beszerzett összegeket még a részvényesek érdekeivel sokszor nem is törődve kihelyezni. Kénytelen pedig ezzel azért mert úgy a közönségnek, mint a részvényeseknek de főleg a vele összeköttetésben álló nagyobb pénzintézeteknek pozitív eredményt kell életképességéről s kielégítő jó forgalmáról produkálni. Azzal természetesennem törődhetik a vezetőség, hogy a hitelvevők igényei cullánsan nyerjenek kielégítést, mert hiszen a részvényesek s illetve a bank érdeke lehet a vég-cél nem pedig a közönségé. Rendes körülmények között ugyanis nem volna módjában, különösen az uj pénzintézetnek a részvényeseknek megfelelő osztalékot nyújtani s elfogadható nyereséget kimutatni. De az utóbbiaktól eltekintve is figyelembe kell venni, hogy a most dívó szokás szerint még a kisebb pénzintézetek vidékén is nagy aparátussal rendezkednek be s a berendezés költségei még évenkinti felosztás mellett is a nagyszámú tisztviselő kar, vezérigazgató s ügyvezető évi fizetésével, kamat részesedési jutalékává Is renummerátiöval évenként igen tettemes összeget tesz ki, a mi mind a közönség megterhelésével jár s természetes folyománya, hogy ezzel a kölcsön beszerzése e közönség részére még drágább lesz. Lesz ugyan kivétel abban a tekintetben, hogy az inkább felvilágosult s mi nadrágos ember kölcsönét az intézet olcsóbban fogja leszámítolni, de ezt a kis ember fogja megfizetni, a ki nem ért a hitelezés politikájához s elszéditi a fényes berendezésű nagy alürökkel biró pénzintézet. Ezen káros következményekre volt szándékunk közönségünk figyelmét felhívni akkor, midőn az alakuló pénzintézet rész- vényaláirási felhívásai közkézen forognak, ez olyfontos közérdek, a mely az esetleges nézeteltéréseket s nehezteléseket eloszlatni van hivatva. Inkább találnánk helyesebbnek, hogy ugyanezen anyagi áldozatokkal az uj pénzintézet alapitói, ipar vagy kereskedelmi vállalat megalakulását céloznák s valósítanák meg. Kétségtelen ugyanis, hogy a fejlődés jeleli stádiumában minden ac- ceptabilis s elfogadható eszme, mely létesítendő ipar vagy kereskedelmi vállalatra vonatkozna, inkább találkozna a közönség érdekeivel s a komolyan gondolkozók nézetével is. Hisz annyi mód van arra, hogy a helyi viszonyoknak megfelelő s feltétlen ül porsperáló iparvállalat létesüljön természetesen részvénytársasági alapon, igen kedvező alakulat lehetne például: sör, tégla, keményítő vagy cement gyár. Nem kell figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy bármely ipar vagy kereskedelmi vállalata kisebb emberek egész nagy csoportjának tisztesóges megélhetést biztosítana, városunk forgalmát emelné s a közönség megterheltetése nélkül a részvényeseknek befektetett tőkéjük után polgári hasznukat biztosítaná. Igazán érthetetlen, hogy miért vezessünk mi is a pénzintézetek többségével csak azért mert egyes emberek hiúságuknak engedve vezérigazgatók, elnökigazgatók, ügyvezetők, igazgatósági tagok akarnak lenni. Nagyobb városokban a bankok gyors alakulását még érthetővé teszi az ipari s kereskedelmi vállalatok szintén gyors létesítése. Nálunk azonban, ahol kereskedelmi s ipar vállalat csak egy van s akiket alig néhány kilométer távolság választ el nagyobb centrumú városhelyektől, egyáltalán nincs értelme uj pénzintézetek alakításának, amelyek köztudomásszerüleg az ilyen természetű viszonyok mellett hasznos semmi esetre sem lehet. Közigazgatás. VÁRMEGYEI RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉSSzatmárvármegye törvényhatósági bizottság. f. év jnlius hó 6. napján tartotta rendkívüli közgyűlését Nagykárolyban, A gyűlés dacára a nyá ri hangulatnak s az általános fürdő szezonnak, unalmasnak egyáltalán nem volt mondható, me oly fontos s szenzációs kérdések képezték a gyű
