Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1911-06-22 / 25. szám

MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE

1911. junius 22.

2. oldal.

gyümölcstermelés, disz- és konyliakertészet, erdészet, halászat, bányászat s az ipar minden ágát. Részt vehetnek továbbá a magyarországi gépgyárosok hazai gyártmányaikkal; baromfi-, galamb- és há- zinyultenyésztők hazai tenyészteikkel; más vármegyebeliek oly termékekkel és állatokkal, melyek Szatmárvármegye területén nem állíttatnak elő, illetve nem tenyésztetnek; kiállíthatnak magyarországi képviselettel biró külföldi gyárak, főleg oly gépeket és eszközöket, milyenek hazai gyárakban nem állíttatnak elő.

Bejelentési határidő az összes tárgyakra nézve 1911. évi julius hó 1.

Mint fenneb említettük, különösen a gazdasági termények kiállítási módjával s a beküldendő termények mennyiségével nincsenek igen sokan tisztában, dacára, hogy az erre vonatkozó tájékoztató is hónapokkal ezelőtt minden gazdának megküldetett; éppen ezért megismételjük azt a következőkben :

A bejelentett gazdasági terményekből a kiállításra legalább is az alább felsorolt mennyiségek küldendők be:

gabona-nemüekből: kalászban 1—1 kéve, szemben 3—3 kgr. ;

tengerihői: szemesen 3 kgr., csőben lOdrb szárral együtt 10 drb:

minden egyéb magvakból 3—3 kgr.; kender és lenből 1—1 kéve; dohányból 10 levél; szálas takarmányból préselve 2 köbláb; tökből fajtánként 3—3 drb ; takarmányrépából fajtánként 6 drb; cukorrépából fajtánként 8 drb; konyhakerti terményekből nemenként és fajonként 10—10 drb;

borból fajtánként 3—3 üveg (7 decíliteres); egyéb szeszes italokból 2—2 üveg; alma-, körte-, őszibarackot fajtánként 10— 10 drb;

apróbb gyümölcsökből 3—3 liter; szőlőből fajonként 1 — 1 fürt; burgonyából fajonkint 5—5 liter;

U EM0NBAS.

Elhagytál hát szívtelenül engemet,

Mint a patak a vidéket, hol eredt.

Szerettelek hévvel-lánggal teljesen,

Hogy elhagysz majd, nem gondoltam sohasem,

A telkemet úgy tépdesi valami,

Nem lehet azt, nem. soha kimondani!

Fáj a szivem, megsem gyógyul úgy lehet,

A búbánat elöbb-utóbb eltemet.

Galim Berti.

Rasch i Rabbi.

— Elbészélés. —

Personne-tól.

Raschi Rabbi a tizenegyedik és tizenkettedik században élt (1049—1105); született Franciaországban, Troisban. Neve még ma is tisztelettel emlittetik a hires izraelita tudós Maimonides neve mellett. Irt egy kommentárt a »Thorához« és több próféta munkájához, úgyszintén a Talmud- hoz, mely utóbbi valósággal óriás egy munka, mely nélkül a rabbik tudományának eme sötét könyve majdnem érthetetlen volna. Azonkívül Raschi rabbi nagy mathematikus és rendkívül jámbor ember is volt.

Midőn megöregedett, szerette volna tudni, ki leend az ő társa a paradicsomban ; mert még csak eszébe sem jutott kételkedni azon, hogy oly tudós és becsületes ember, ki a szertartásokat soha át nem hágta, Éden kertjében, arany széken ne üljön,

konzervált gyümölcsből 1—1 kgr; befőzött gyümölcsből fajtánként 2—2 üveg; hasznos és mérges növényekből 10—10 szál. A fel nem sorolt teiményekből legalább a fentieknek megfelelő aránylagos mennyiség küldendő be.

A beküldött termények ízléses és egyöntetű kiállításáról a „Határozmányok“ értelmében az igazgatóság gondoskodik.

Nem mulaszthatjuk el a kiállítani szándékozó gazdáinkat és iparosainkat ismételten figyelmeztetni, hogy a bejelentési határidő betartása a kiállítás igazgatósága részére igen fontos, mert a csarnokok, állatszinek, karámok építésének megkezdése előtt. — ami a vállalkozóval megkötött szerződés értelmében rövid időn belül bekövetkezik — feltétlenül szükséges tudni, hogy minő nagyságú területet igényelnek a bejelentett tárgyak, mert a fentemlitett létesítmények oly mértékben fognak tclépittetni, aminő elegendő a tárgyak kiállítására, ami csak az esetben lehetséges, ha a kiállítók a bejelentési határidőt betartják. Ez tehát a kiállítást anyagi oldaláról nagyon is közvetlenül érinti, már pedig nem hisszük, hogy legyen gazdáink és iparosaink közül egy is, aki az egyesületnek megkárosítását óhajtaná, másrészt a kiállítás igazgatóságának sem szándéka esetleges késői jelentkezés miatt valakit elutasítani. Ennél a kérdésnél is arra a sokszor emlegetett s minden esetben sikerre vezető együttműködésre apellálunk.

Nagy súlyt helyezünk továbbá a kiállítás házi- ipari csoportjára, éppen azért azon kéréssel fordulunk ez utón is Szatmárvármegye közönségéhez, hozza a rendezőség tudomására, hogy egyes vidékeken minő háziipari ágak kultiváitatnak, mert habár háziiparunk, már eddig is tekintélyesen lesz képviselve, de szükségesnek tarbuk, hogy e csoportban helyet találjon Szatmárvármegye mindenféle háziipar terméke.

Azt hisszük, hogy ezek után nem lesz semmi akadály a bejelentések idejében való megtételére s azok, kik még eddig elmulasztották azt beküldeni részben azon állítólagos okból, hogy a

fején gyöngy koronával, hogy Isten dicsőségében gyönyörködjék. De kiváltkép azt szerette volna tudni kivel fog ő egy asztalnál ülni (miután megjegyzendő, hogy a jámborok párosán ülnek.)

Miután bőjtölt és soká imádkozott, Isten álmában kinyilatkoztatta neki, hogy jövendő társa a barceloniai Abraham ben Qerson leend. kit Za- dik melléknevén is szóllitanak,

Miután a rabbi ezt megtudta, nagy hajlamot érzett magában, jövendő társával még az életben megismerkedni; ennek folytán Barcellonának vette útját. Már előre elképzelte magának paradicsomi társának kinézését: Sovány, halvány arcot, mélyen fekvő szemeket, hosszú szakáit, görbe hátat, remegő lábakat: oly férfiút gondolt magának, ki éjjel-nappal a törvényeket tanulmányozza, ki böjtöl és imádkozik, mert csakis ily ember érdemelheti a zadik v. jámbor melléknevet.

Mily nagy volt tehát a rabbi meglepetése, midőn Barcellonába érkezve nem talált Ábrahámot zadik melléknévvel. Voltak ugyan többen kiket e- zen melléknévvel megtiszteltek, de ezek közül egyiket sem hívták Qerson Ábrahám fiának, Végre sok kérdezősködés után megtudta, hogy igen lakik egy ember, kit Ábrahám ben Qersonnak hívnak, de az épen nem jámbor.

— De hogy lehet az, mondják, hogy te dón Áhrahámot, a gazdagot érted ? Egy oly férfiú, mint te, hogy kérdezősködik egy olyan pogány után, ki mindig Isten parancsa ellen cselekszik ? Egész évben nem jön a zsinagógába és hozzá még tisztátalannal is éli Te ezt megakarod látogatni, te Raschi rabbi

kiállítás megnyitásáig elegendő idő van arra, i- gyekezni fognak a kiállításon leendő részvételükről még e hó folyamán tájékoztatni a kiállítás rendezőségét, ezt kívánja ambíciójuk kielégítése, ezt kívánja a kiállítás sikere, melyet előmozdítani vármegyénk minden rendű és rangú lakosának érdeke.

CSÜTÖRTÖKI STRÓFÁK . .

Ha fáj is nékem, de muszály Most elbucsuztatnom a tavaszt (mely virágot fakaszt.)

Hogy már üdvözöljem a nyarat, Mert kérem, most már itt a nyár, (mutatja a naptár.)

Igaz, hogy nálunk a nyár is szép, Mert délutánonként lesz térzene, (úgy éljen a feje.)

És a szép nyári meleg, estéket, Fűszerezi a színház és kabaréj,

(és lesz tűzoltó ünnepély.)

De ezen kellemességektől eltekintve, Ha a szép idővel igy haladunk, (nem sokára nyaralunk.)

Sz. S.

Hivatalos rész.

A jegyzőegylet közgyűlése. A szatmár- vármegyei községi és körjegyzők egylete f. hó 22. napján délelőtt 10 órakor tartja évi rendes közgyűlését a vármegyei székháznál. Tárgysorozat: 1, Elnöki megnyitó. 2, Erzsébet Királyné“ árvaház'segítő-egyesület elnökségének felhívása 2— 911. szám alatt. 3. Vármegyei pótadók könyvelésének módosítása. 4. Szatmárvármegyei Gazdasági egyesület átirata gazdasági kiállítás ügyében. 5. Vármegyei alispán ur leirata 3112—911. szám a- latt a lakbér, illetve lakás egyénértéknek a nyug— Ugyan szép társ van nekem szánva, gon- dolá a rabbi magában, de azért mégis útnak indult.

Midőn a rabbi dón Ábrahám lakásához ért, nagyon elcsodálkozott, mert az építészet minden kellékeinek megfelelő palota volt.

— Ez egy népünkből való ember lakása? kérdé a rabbi fejét rázva. — És csodálkozása s kedvtelensége még nőttön nőtt, minél tovább haladt. Aranyos egyenruhába öltözött inasok futkostak ide s tova, előkelő urak s hölgyek jöttek, mentek, pompás fogatok robogtak dübörögve az udvaron, minden vig életről tanúskodott. — Nem sok hiányzott, hogy a rabbi eredményt úgy sem remélve, vissza nem fordult, de azon reményben, hogy úgy is vissza utasittatik, egy inast megszólított ; ez őt legnagyobb udvariassággal vezeté fel a széles márvány lépcsőkön s egy pompás helyiségbe vezeté,. hol arra kérte a rabbit, szíveskedjék várakozni, mig őt dón Ábrahámnál bejelenti.

Ez alatt a rabbi igy beszélt magában: még is csak különös a világ eseményeknek folyása. Itt egy rósz zsidó, ki a törvényeket nem tiszteli, királyi fényben él, másut meg láttam jámbor istenfélő embereket a legnagyobb nyomorral küzdeni.

Minek is kell a gazdag embereknek a paradicsom, mikor már azt itt a földön is élvezik? Ha paráználkodó is az égbe jut, mit használ a jámbornak a lemondás?

Ekkor felnyílt ^gy magas, szép

ember lépett a rabbi

— Igazán nagy e érzem magamat a hires Raschi r. a által, monda