Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1911-05-18 / 20. szám
VI. évfolyam. Mátészalka, 1911. május 18. ........._ 20. sz. A „ MÁTÉSZALKA JÁRÁS JEGYZŐI EGYLETE“ HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Weisz Zsígmond könyvnyomdája Mátészalkán. Nyilt-tér sora 40 fillér. Hirdetési dijak előre fizetendők. Felelős szerkesztő : Főszerkesztő : Dr, Vida Gyula Dr. Dienes Dezső Szerkesztő: Endrédy József. Előfizetési ár: Egész évre — — — — — — — — — 8 kor Fél „ _____----------------------4 „ Negyed „ _________ 2 „ Egyes szám ára 20 fillér. Ä szatmári gazdasági kiállításról. Már hirt adtunk arról, hogy a Szat- mármegyei gazdasági egyesület Szatmáron ez év őszén kiállítást fog rendezni. Nagy fontosságot tulajdonítunk ennek a kiállításnak nem csak gazda közönségünk szempontjából, hanem tekintve, hogy a kiállítás mezőgazdasági, gép-ipari és megyebeli ipari kiállítással is egybe lesz kapcsolva, az általános érdekénél fogva mindnyájunkat kell, hogy érdekeljen. E kiállításnak kettős czélja van. Egyrészt az, hogy ott ki-ki bemutathassa azt a mit elő állítani tud s igy termelvényének piaczot kereshesser, illetőleg az hogy e kiállításon megismerhesse a külömböző produktumokat, hogy okuljon és hogy szükségleteit az ott szerzett tapasztalatok alapján mindég a leghelyesebb forrásból szerezhesse be. Ma már mindenki tudja, hogy az é- letben a boldogulás utáni tülekedésben a legbiztosabb támaszt a vagyon nyújtja. S ez ép úgy áll egyesekre mint áll a társadalmi rétegekre az egyes vidékekre s országokra. A mi vidékünk egyike a megye leggazdagabb vidékének kötelességünk tehátgaz- datági e/őnkhöz közméltó helyet elfoglalni a kiállításon. Fel kell tárnunk kincses tárházunkat magunkra kell vonni a megye figyelmét. S ezt annál könnyebben tehetjük mert vidékünk speczifik is része a megyénk. A mi vidékünkről túl a szamosi részen úgy beszélnek hogy a „Nyir.“ S midőn e fogalom alatt beszélnek rólunk, önkénytelen rá gondolnak mind ama terményre, a mely a mi vidékünkön tenyészik a legjobban; önkénytelenül reá kell gondolniok a mi krumplinkra s ezzel kapcsolatosan mezőgazdasági szeszgyárainkra, gabonánkra (rozs) dinnyénkre, dohányunkra, szellőnkre, borunkra. Valószínű soknak támadt vágya mindazt bemutatva látni, a mit e vidék terem. Nos most erre az alkalom meg lesz, ha nem húzódunk be mint a csigabiga házunkba, hanem elő állunk azzal, a mivel büszkén ki állhatunk. Kitudja, hány uj kereskedelmi összeköttetés fog e kiállítás nyomán sarjadzani, sőt az is lehetséges, hogy egyik, vagy másik termési viszonyaink jobb és teljesebb ki használása céljából, tőkét tudunk hozni magunknak. Hát ha tőkések jönnek mondjuk az olcsó de igen jó és zamatos rnyirí boraink kihasználása céljából vidékünkre s itt pezsgő gyárat létesítenek, vagy cukor, keményítő, élesztő, vagy ki tudja milyen gyár által akar itt esetleg az idegen tőke gyü- mölcsözőleg elhelyezkedni. Iparosainknak meg épen életbe vágó érdeke a versenyen való minél tökéletesebb részvétel; Derék iparosainknak be kell mutatni kézmii iparuknak szinét-javát, mert eltekintve attól, hogy ezáltal maguknak uj rendelő-közönségre tesznek szert, a zsűri által nyújtott kitüntetésekkel a legszebb reklámra tesznek szert, s eddigi közönségük előtt is fokozzák a bizalmat. A mi pedig nagy szó, mert a nagy közönség az egyes kézmü iparágakhoz nem ért s igen jól tudja, hogy sok tetszetős külsejű darab tulajdonképen nem egyéb közönséges kontár (mű nyelven férc) munkánál. Az iparos és a nagy közönség tehát csupán a bizalom bázisán értheti meg egymást. A bizalom pedig csupán, az érdem alapján lassan, lassan épül fel. Iparosainknak tehát meg kell ragadni az alkalmat arra, hogy tehetségeiket bemutassák, mert semmi sem növeli szebben a bizalmat, mint az, ha valaki tudományával sok hasonló tárgyú kiállító közül az általa előállított darabokkal kitűnik s magának elismerést viv ki. Mig ha a versenyről távol maradnának, nyilván lehetne feltételezni, hogy magukat erre gyengének i- télték. Mi azt hisszük, hogy e cél érdekében tanácsos lenne egy helyi bizottságot alakítani, mely a résztvevők érdekeit a kiállításon is hivatva lenne képviselni. A nyír minden esetre figyelembe kell hogy részesüljön a kiállításon is s ennél fogva ott előnyös és csoportos elhelyezésre a kiállításon okvetlen számíthat. Közigazgatás. TÖRVÉNYHATÓSÁGI KÖZGYŰLÉS. Törvényhatósági közgyűlés volt e hó 11-én és 12-én a megye székházában. A megye bizottsági tagok közül igen sokan jelentek meg. A gyűlés 2 napig tartott. Első nap csupán 8 tárgyat intézhetett él a közgyűlés," nap annál többet intézhettek el, mert ekkorára már a vidéki bizottsági tagok jórészt haza széledtek. Első napon a gyűlés emelkedett hangulattal kezdődött a mennyiben Csaba Adorján főispán az ország és a megye halottjait parentálta el. No de ezután annál inkább kizökkent eme kegyeletes hangulatból, sőt nem egy-két bizottsági tagot láttunk izzani a gyűlölet szenvedélyes tüzétől. Ép e szenvedélyességnek tulajdonítható be, hogy első nap csupán 8 pont lett letárgyalva. A tulajdonképeni összetűzést egy erő próba előzte meg. a különböző pártok között. Ugyanis a Luby Géza halálával megüresedett közigazgatási bizottsági tagság betöltésénél szavazást kérő iv lévén benyújtva az elrendeltetett s annak eredményeképp a Szálkái Sándorra beadott 100 szavazattal szemben Szuhányi Ferencz a csengeri orsz. gyűl. képviselő lett megválasztva. Itt csupán annyit jegyzünk meg, hogy igen sokan elég helytelenül felekezeti momentumokat i- gyekeztek beledobni a választásba. A tulajdonképeni összetűzésre ezután került a sor. Ugyanis az állandó választmány javasolta, hogy a halmi—bikszádi vasútra szavazzon meg a közgyűlés 150,000 koronát s ez összeg fedezetéül a nagykároly—peéri vasútra adott 150,000 koronát jelölte meg. E kérdésnél dr. Fal ussy Árpád volt főispán több oldalról is érdekelve lévén, a kérdéshez több ízben is hozzászólott, s a mikor ezt tette, sajnos a hév annyira elragadta, hogy nem tudván tárgyilagosságát megőrizni a személyeskedések terére is át csapott sőt alispánunkat azzal vádolta, hogy nem járt el szabályszerűen akkor a midőn a nagykároly peéri vasútra megszavazott 150 ezer koronát nem helyezte el elég gyümölcsözőleg. De ez a vád is vissza hullott reá, amennyiben kiderült, hogy a kérdéses bank igazgatója épen Falussy.
