Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1911-01-04 / 1. szám

VI. évfolyam. J■ 5l Mátészalka. 1911. január 4. 1. szám. ff J A „MÁTÉSZALKA JÁRÁS JEGYZŐI EGYLETE“ HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség: hová a lap szellemi része küldendő Kossuth utca, 445. sz. Kiadóhivatal: hova a lap anyagi oldalait érdeklő rész küldendő Weisz Zsigmond, Mátészalkán. Felelős szerkesztő : Főszerkesztő : Dr. Vida Gyula Dr. Dienes Dezső Előfizetési ár: Egész évre — — — — — — — — 8. kor. Fél „ - - — — — — — — — 4. „ Negyed „ — — — — — — — — — 2. „ Egyes szám ára 20. fillér. Olvasóink már bizonyára tudomást szereztek arról, hogy ez év első napján uj büntető eljárás lépett életbe a közigazga­tási hatóságok előtt, magával, a reformmal azonban aligha ismerkedhetett meg holott feltehető, hogy ez mindenkit érdekel. Kö­telességet vélünk teljesíteni ha, ezt a nagy- közönséggel behatóan ismertetjük. Köztudomású dolog, hogy a közigaz­gatási hatóságok elé, tehát a szolgabirói hivatalok elé utalt kihágási ügyekben, az elbírálást nem annyira a kihágások tömér­dek-félesége, mint inkább a nagyon sok f le eljárási szabályzat tette nehézzé. Majd­nem minden kihágási csoportnál más és más volt a szabályozás s igy a követendő eljárás. De ez még megjárta volna, a mi a legnagyobb nehézséget okozta az volt, hogy az el-el avuló egy-egy rendeletet időközönként több Ízben is helyesbítették a törvényhatóságok, mínisteri rendeletek, a nélkül azonban, hogy azokat egészen ha­tályon kivül helyezték volna. Nem csoda hát ha ily módon egy oly tömege keletke­zett a különböző eljárási szabályzatnak, hogy azokban való teljes jártasság csupán hosszú gyakorlat után volt elsajátítható, a bíráskodást lassították meg mód nélkül, mely bizony a közbiztonságnak sem lehe­tett hasznára, az ügyfeleket, felesleges zak­latásnak tette ki. Az eljáró tisztviselőre pe­dig igen sok felesleges munkát rót sőt a mi ismét csak a közre vált előnytelenné, el vevén a tisztviselő idejét egy-egy ügynek behatóbban való vizsgálatától. Belátta e helyzet tarthatatlanságát tör­vényhozásunk bölcsessége is, midőn az 1901. évi XX. t.-c.-el a kihágási bírásko­dást egyszerűsítette s ennek 22-ik szaka­szával uj és egységes eljárási szabályzat kiadására hatalmazta fel a bel- és igazság- ügyminísztereket. Sajnos egy évtizednek kellett elmúlnia nig a fent említett t.-c. életbeléptetett s a ministerium a felhatalmazás alapján az el­járást egyszerűsítette. Nem célunk a sok bizonytalanságot megszüntető s rendőri büntető bíráskodás­ban végre egységet hozó szabályzat mélta­tásával cikkünk szerény keretét túl lépni, csu­pán a nagyközönsége: érdeklő részeiből emeljük ki a következőket: Első sorban azon körülményt, hogy a közvádnak a közérdek szempontjából való képviseletéről gondosk'dva lett. Ezen ren­delkezéssel a tiszti ügyészeknek azon büntető ügyekre nézve a melyek ez idő- szerint a szolgabiröi-h’vatalok, mint rendőri büntető biróság elé vannak utalva, hivatá­sukkal összhangban álló nagyfontosságu uj ügykör nyílik meg, mely által az eljáró tisztviselő pártatlanságát sokkal jobban megóvhatja, mint a régi eljárás idején, hol egy személyben vádlói, védői és bírói sze­repét kellett betöltenie. Az ügyész jog kö­re a helyi tárgyalásokon való közreműkö­désen kivül abban csúcsosodik ki, hogy a hozott ítéletek ellen közérdekből fellebbe­zéssel élhet. Üdvös intézkedés az is, mely a köze­gészségügyi, közgazdasági, közforgalmi, víz­ügyi kérdésekben a közérdeknek rendőri büntető szempontból szükséges megfelelő képviseletét a szakképviselők részére bizto­sítja. Ezek mellett a hivatalból üldözendő cselekményeknél a sértett félnek, amagán- inditványra üldözött kihágásoknál a sértett­nek mint magán vádlónak jogai megfele­lően bővítve vannak. Joga van ugyanis a magánvádlónak indítványokat tenni és a ho­zott ítélet ellen fellebbezni. Legfontosabb újítás az/onban az, hogy az 1901. évi XX. t.-c. 17—20 §-ai alapján a főszolgabíró v. szolgabiró, mint rendőri büntető biró Büntető parancsot bocsájthat ki, az-az tárgyalás tartása nélkül Ítéletet hozhat. Sok esetben iigyanis oly kis mérvű kihágásról van szó, a nuelylyel szemben eny­he büntetés alkalmazása indokolt,- mint a hogy eddig is számtalan 2 és 4 kor. bün­tetés lett már ki szabva az enyhébb kih. ese­tén, mely alkalommal talán nagyobb bün­tetés volt a büntetett egyénnek sokszor sár­ban vízben faluról bejönni és időt tölteni, mint maga a büntetés. Sok olyan egyén lesz aki ha érzi, hogy őt az általa elköve­tett büntetendő cselekmény arányában álló megtorlás éri, inkább megnyugvással elfo­gadja azt, mintsem hogy a tárgyaláson va­ló megjelenéssel járó időveszteség és költ­ség következtében magánál a kiszabott büntetésnél súlyosabb hátrányt szenvedjen. A büntető parancs ezen előnye mellett a védelemről is gondoskodás lett téve az által, hogy a terheit a Büntető parancs ha­tályon kívüli helyezését és a tárgyalás meg­tartását kérheti, vagy ha a cselekmény el­követését nem tagadja, hanem csupán a megállapított büntetéspénz nagyságát ki­fogásolja, ellene fellebbezéssel élhet, mely esetben a büntető parancs oly elbírálást nyer mint a tárgyalás alapján hozott ítélet. Különösen felhívjuk a figyelmet arra, hogy mivel a büntető parancs lényege az, hogy tárgyalás nélkül állapit meg büntetést; úgy a hivatalos, mint a magán egyéntől e- redő feljelentések a valósághoz híven gon­dosan legyenek szerkesztve, azokban a tény­állás szabatosan legyen előadva, hogy az eljáró rendőri büntető biró, főszolgabíró, illetőleg szolgabiró a vád alaposságáról kellő meggyőződést szerezhessen. Itt egyúttal megemlítem, hogy célsze­rű lenne a kézbesítő közeget a k. elöljárósá­goknak utasítani, hogy a fent leirt jogor­voslatokat a terhelteknek magyarázzáK meg (mert mindenki sajnos nem olvassa a Má­tészalka és Vidékét), s egyúttal figyelmez­tessék őket, hogy további útbaigazításért ha annak szükségét érzik forduljanak a jegyzőhöz. Lényeges újítás az is, hogy jogorvos­latok (fellebbezés, felfolyamodás) a ki hir­detéstől illetőleg kézbesítéstől számított 15 nap alatt eszközölhetők. (Eddig a legtöbb kih.-nál 3 nap volt.) Maga a tárgyalás és egyébb bírói cse- lékmények nagyjában a régi eljárás szerint Az uj kihágási büntető bíráskodásról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom