Református Kollégium, Marosvásárhely, 1941

7

nemzet fiait erre az akadémiára elindította, az volt, hogy Wittem- bergben élt 1517-ben az aranykapu körül egy ifjú szerzetes és hitszónok, a görög és héber irodalom doktora, Luther Márton nevű, aki a kegyes élet lángjától buzdítva, azt hirdette, hogy a nép ne hallgasson a bűnbocsátó levelek árúsaira és 1517. október 31-én ellenérveit kiszegezte a wittembergi vártemplomra. Majd később, 1519- ben megkezdi Pál apostol leveleinek magyarázatát és hitcikkelyeivel nemcsak a theologusokat, hanem az egész népet annyira megerősítette, hogy úgy látszott — mondja tovább ajánló levelében — hogy „ahol egy ember a pápa mellett, kettő a pápával szemben, Luther mellett állott."

„Első sorban az igazság fénye, mint csillag, egész Magyarországig hihetetlen lángot gyújtott nemcsak magának az igazságnak a megszerelésére, hanem Luthernek meglátására is. Ennélfogva 1522-ben Melanchton Fülöp rektorsága alatt a lőcsei Cyrják ment Lutherhez erre az akadémiára, akit 1529-ben Linci Dénes és Budai Gleba Boldizsár követett, amint azt az akadémia anyakönyvéből a tudós férfiú, Pesti Gáspár előadta." így kezdi Laskói az ajánló levelet.

Majd tovább folytatja az akadémia hallgatóinak névsorát; akik között találjuk 1529-ben Dévai Bíró Mátyást, a krisztusi hitnek Magyarországon a legerősebb előharcosát. Ezeknek a példáin a tiszta igazság megismerése által igen sokan annyira felbuzdultak, hogy lelkűknek a hit tudományában való megismerésére, versenyezve siettek erre az akadémiára".

Fraknói Vilmos: A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században (1873.. Budapest) című munkájában azt írja, hogy a Wittem- bergben tanult ifjak névsorát elsőnek Laskói Csókás Péter közölte egy Wittembergben, 1585-ben kiadott értekezésében, majd Veszprémi Biographiae Medicorum c. müvében. Végre Révész a Tört. Tár VI. kötetében 1560 ig.

Mi jelenleg nem akarjuk leközölni az összes hallgatók névsorát, majd arra máshol találunk módot és alkalmat, most csak azoknak a neveit emlitjük meg, akikre Laskói ezen ajánló levelében megjegyzést tesz. Mindenesetre a reformáció Magyarországon való elterjedésének története szempontjából ide jegyezzük Lampe : História Ecclesiae Reformatae 1728. c. művében közölt hiteles adatát, hogy Szentantali Gergely volt a Dunántúlon a reformáció első terjesztője, akit hasonló nevű községben fia, Anti István követett.

Az 1541. évben itt tanult Batizi András Cinio György rektorsága alatt. 1543-ban Heltai Gáspár, D. Szegedi (Kis) István. 1544- ben Prodavizi György Maior György rektorsága idejében, aki hazánkban a keresztyénség legboldogabb tanítása után halt el. 1545-