Református Kollégium, Marosvásárhely, 1941
33 ä békét is!“ (Teleki P.) A belső arcvonal szilárdsága a jelenlegi ádáz küzdelemnek kemény próbája. Ameddig áll a belső front, addig megdönthetetlen a külső. A technikai fegyverek mellett a lelki fegyverek edzett volta dönti el végérvényesen a harcot. A magyar cserkészet lelki fegyverzet a mai magyar életben, melynek az a feladata : ne engedje meg soha senkinek, sem idegennek, de idegen lelkű magyarnak sem, hogy rést üssön a magyar lelkek erődvonalán ! Nem akarunk még egy 1918-at, még gyászosabb Trianont! Magyar Testvérek ! Ez a magyar cserkészet nem lehet nemzetközi, szabadkőmíves, csak magyar, véresen és halálosan magyar! Minden izében átérzi a magyar sorsproblémákat. Az elmúlt két évtized alatt nemzetközi kapcsolataival is csak a trianoni koporsó fedelét nyitogatta. Minden nemzet felfigyelt igazságtalanul megcsonkított hazánk kiváló cserkészeire és a magyar cserkészeten keresztül ismerte meg az egész világ a magyar faj értékeit, nagyszerű adottságait, szívós élniakarását. A román elnyomatás súlyos esztendeiben itt, Erdélyoen is, — amikor a kisebbségi sors kemény próbára tette az emberi értékeket, — a magyar cserkészet fényesen kiállotta a tüzpróbát. Ezekben a válságos években az elszakított magyarság a cserkészetből élt. Mint titokzatos magyar erő, egyedül ez bátorított, mint rejtett, hamu alatt parázsló tűz, ez fütött, melegített és világított a magyar éjszakában. Erdélyben a magyar cserkészet volt talán az egyedüli komoly mozgalom, mely a magyar ifjúsággal, a magyar faluval és néppel foglalkozva, fontos nemzetmentő munkát végzett, — pedig igen sokszor meghurcoltatás, börtön járt érte. Cserkésztestvérek! Emlékezzetek: Hányszor kellett „drepti"-be merevednünk a „Träiascä" felhangzásakor, de lelkűnkben mindannyi- / szór magyarul állottunk feszes vigyázzban és az „Isten áldd meg a magyart“ imádkoztuk. Az erdélyi hegyek és völgyek, a fehér ha- havasok és sötétzöld fenyvesek édes testvéreink voltak, — védelmükbe veitek. Elrejtettek hűségesen a román spionok, rendőrkomi- szárok és zsandárok elől. Itt, a szabad természet ölén, szabadon ömlött a magyar dal és szó... Énekeltünk könnyes szemmel, dobogó szívvel, áhítattal.. . Ügy beszéltünk itt magyarul, mintha imádkoztunk volna... Az erdélyi magyar cserkészet becsülettel végezte kötelességeit úgy, „ahogy lehetett" és törhetetlen magyarságról, önfeláldozó lelkűiéiről tett számtalanszor nagyszerű bizonyságot. Az erdélyi cserkészek a kisebbségi életsors nehéz keresztjét hordozó magyarság fanatikus sámánjai voltak! Magyarságukért, fajukért, hitükért minden áldozatot és kockázatot vállaltak.
