Református Kollégium, Marosvásárhely, 1941

12

is nagyon hiányosak. Mindenesetre ezeknek az ismerete után egész más véleményünk van a XVI. század irodalmáról és annak a művelőiről.

Az az Ajánló levél is, a melyből részleteket közlünk, de még inkább maga a munka, amely az emberről szól két részletben egy érdekes és jelentős terméke ennek a századnak, foglalkozik pedig ez az emberrel két szempontból: az embernek a hitbeli világával az akkori reformáció alapján, de nemcsak a reformátorok által elfogadott és megreformált hitcikkelyekkel, hanem a héber Ó-testamentu- mon át az egyházi atyák irataival és az aristotelesi logika redszere szerint bizonyítja a theologia által elfogadott eredményeket. Az alaptétel a nosce te ipsum görög sokratesi alapelvből indulva hi, jut el a magunk megismerése alapján az Isten fogalmára és lényére és az elveket bizonyítgatja az egyházi atyák és a bibliai helyek magyarázásával. Majd a 2. részben az emberrel anthropologiai tekintetben foglalkozik. Nem a XX. század felfogását adja, de mindenesetre ®zt a felfogást tükrözi, amely az akkori tudósok világ szemléletét alkotta. Tankönyve volt a theologusnak, a phisicusnak, a tanárnak, mindenkinek, aki akkor a szellemi élet vezetője volt.

Másfelől pedig ezekből a sorokból ismerjük meg bővebben a XVI. századbeli iskoláztatás történetét és a tudományok művelésének formáját és módját és útmutatót kapunk a magyar mívelődés előhaladására. Magyarországnak éppen a legszomorúbb korában, amikor az ország három felé szakadt ugyan, de mégis összetartotta a nemzetet a magyar nyelve, a hite és az a műveltség, amelyet már ekkor a nyugattól elsajátított. És majd látni fogjuk azt is, hogy az idegen akadémiák látogatása által hogyan válik nemzeti közkívánsággá a nemzet nyelvének használata, hogy fordúl a külföldön megfordult magyar ifjak tekintete a nemzet nyelve felé.

Mert mig a XVI. században az a panasza a magyar íróknak, hogy a magyarul megjelent műveknek nincsen becsülete, egy évszázaddal később már a nép között teljesen úrrá lett a magyar nyelv, * és kedves olvasmány a ritkán megjelenő magyar könyv. És éppen a wittembergi egyetemen tanult ifjakból kerülnek ki azok a férfiak, akik az európai nyelvek közé polgárjogot szereznek a magyar nyelvnek is: Laskói Csókás Péter, Fegyverneki Izsák, Károlyi András, mind Wittembergben tanulnak és a marosvásárhelyi és sárospataki iskolák igazgatói, ludi-magísterei.

Hogy milyen elterjedést vett a reformáció 1540-ben, Scepper Kornél V. Károly császár János királyhoz küldött követének jelentéséből tudjuk, aki már ekkor úgy találta, hogy azok a lelkészek és tanítók, akikkel érintkezésbe lépett, csaknem mindnyájan a Me-