Református Kollégium, Marosvásárhely, 1939, 1940

57 ság ez a mellett, hogy ifjúságunk legnagyobb része komolyan akar dolgozni. Hisszük, hogy a tanári karnak bírálata e három osztály tanulóit is jobb belátásra fogja indítani. A szülők bekapcsolása az iskola munkájába. A szülőknek az iskola nevelő munkájába való bekapcsolása, a szülői értekezletek tartása, valamint a tanulóknak a szülői háznál való meglátogatása iránt a román közoktatásügyi törvények is intézkedtek, de a rendel­kezések végrehajtása csak a kisebbségi intézetekre volt kötelező. A rendelkezéseket be is tartottuk. A nagy érdeklődéssel indult szülői értekezletek és fogadó órák azonban lassan elnéptelenedtek. A mindennapi kenyér gondjával elfoglalt szülők a tanítás, nevelés és ellenőrzés munkáját csaknem kizárólagosan az iskolára bízták. Az elmúlt iskolai évben is folytattuk a munkát. Tanáraink otthonukban is meglátogatták a tanulókat, fogadó órákat tartottak. Március 27-én értekezletre hívtuk össze a szülőket, hogy a magyar- országi középiskolai Rendtartásnak a tanulmányi előmenetelre vonat­kozó intézkedéseit ismertessük velük. 151 szülő jelent meg az érte­kezleten, akik valamennyien helyesléssel vették tudomásul a tanul­mányi előmenetelre vonatkozó rendelkezéseket, míg a magaviselet elbírálására vonatkozó utasítást nagyon szigorúnak tartották. Fegyelmi állapot. Fegyelem tekintetében tanulóink általában nem adtak okot komolyabb panaszra. Az előfordult kihágások indító oka sem szándékosság, hanem gyermekes meggondolatlanság volt. Év folyamán igazgatói dorgálásban részesült 12 tanuló, míg a tanári karnak három esetben kellett ítélkeznie egy II,, egy IV. és egy VII. osztályos tanuló fölött. Ünnepélyek. A román megszállás ideje alatt az állami tanügyi főhatóság rendeletére sokszor kellett ünnepelnünk. Ezek az ünnepé­lyek azonban lelkileg hidegen hagyták ifjúságunkat s így nevelő hatásuk sem lehetett. A gyermek már az iskolába belépésekor ma­gával hozta azt a tudatot, hogy az a hatalom, amely parancsol, ellensége az ő szüleinek, ellensége a magyar fajnak. Ünnepelt kény­szerből tanáraival együtt. Lélekből, igazán akkor ünnepelt először, mikor a bevonuló magyar honvédség elhozta számára is a szabadulást. Október 31-én tartottuk az első iskolai ünnepélyt a reformáció évfordulóján. December 6-án ünnepeltük meg a magyar nemzet első fiának és felszabadítójának névnapját. Az ünnepi beszédet Kiss Pál, történelem tanár tartotta. Január 26-án részt vettünk az első honvéd- újoncok ünnepélyes eskütételén. Január 30-án, a temetés órájában az osztályvezetők megemlékeztek a tragikusan elhunyt Csáky István gróf külügyminiszter haláláról s méltatták nemzete érdekében ki­fejtett munkásságát,

Next

/
Oldalképek
Tartalom