Református Kollégium, Marosvásárhely, 1911
A kényelem, élvezet és gyönyör minden neméről gondoskodtak itt nagy körültekintéssel. Árulják itt a tengerfenék dísztárgyait — kagylók, csigák és rák héjakat — szép kidolgozásban a corson épült sátrakban, bazárépületekben temérdek színes levelezőlappal s más csecse-becsékkel együtt. Nem a vétel nehéz, mert aránylag olcsó, hanem a választás! Tanulóink annyira beleszerettek a tiszta vizű és csendes felületű — nagyon szép. napsűgaras és csendes légű napunk volt — tengerbe, hogy egy része itt is csolnakázott magyar dalolás közt. 11 órakor megnépesedett Abbacia rövid, de széles mólója és gőzhajónkon hazatértünk Fiúméba nagyszámú más utasok társaságában. Itt alkalom nyilt a partok között naponként lezajló személyforgalom tanulmányozására. E kirándulás sorrendjére vonatkozólag helyesebben jártunk volna el, ha egyenesen Lovranába megyünk hajóval, innen sétálva átvonultunk Lovrana-, Abbacia- és Voloscán s a voloscai mólóról szállunk hajóra; út és időkimélés céljából kínálkozott ez előnyösebbnek. Rendes szállónkban feladott ebédünk ismét új izgalmak között ment végbe, mert érdemes izgatónk kijelentette, hogy dél után lesz a halászat. Volt öröm, volt ujjongás erre és nem ok- nélkül, mert fiumei tartózkodásunk alatt ez volt a legkellemesebb, legtanulságosabb és bő pihenéssel egybekötött, szórakozást nyújtó félnapunk. Délután 2 órakor léptünk hajóra borús, de csendes időben. A hajót dr. Gauss Garády Viktor professor, a magyar tengerészet biológiai állomás igazgatója vezette. Az igazgató igen művelt, nagy tudású, előzékeny szakember és tanulóinkkal szemben rendkívül sok szívességet tanúsított. Nem csak arra törekedett, hogy valamit mutasson, hanem arra, hogy mindnyájan sok helyi ismeretet és jártasságot szerezzünk a partvidéken és a tengeröblökben, meg sokat tanulhassunk a tengerfenékről, a tenger vizéről. Erős fenék hálóval és sűrű vízszűrő zsákkal, meg edényekkel felszerelve indult el aquariumának gyarapítására; így több alkalma nyilt a tengeri halászat és állatvilág bemutatására. A háló felhúzások közti időt a partvidék községeinek, népeinek és népszokásoknak elmondására fordította. Igen jól láttuk a nagyon védett helyen épült, szép Buccarit, Portorét hajóépítő gyárával és a feltűnő szép Frangepán várral, melyet megvettek a horvátok egy leányiskola berendezésére. A magyar állam itt is elszalasztott egy jó alkalmat a magyar pozíció biztosítására e területen. Megismertük a tinnhal — Thynnus valgaris — lesőkosarait, keritőhálóját s ennek felállítási módját. Elhaladtunk — XXXIII —
