Református Kollégium, Marosvásárhely, 1911
— XIX győzelmében elbizakodva a zsákmányolásnak esett, Hunyadi lerohant hadával és szétverte a meglepett törököt. Hősies halált szenvedtek itt Kemény Simon és Lépes György püspök, kinek emlékét a Gyulafehérvárra vezető országút mellett a város szélén emelt kőkereszt őrzi. A báró Kemény családnak e síkság nyugati szélén fekszik ma is ősi birtoka és kastélya Alsógáldon s a szomszéd községekben. Az Ompoly jobb partján Gyulafehérvár, régi fejedelem-város fekszik. Itt kiszálltunk és gyors meneteléssel a legrövidebb úton a várba mentünk. E gyaloglás a Károly kapun át és a vár utcáin oly fárasztó volt, hogy mindenki verejtékezett s csak a gondos óvakodás mentett meg legtöbbünket a meghűléstől a Battyáni- muzeumban Itt megnéztük a csillagvizsgáló torony régi és új berendezését, a muzeum tárgyait s az erkélyről a vár és város fekvését, meg gyönyörű vidékét. Vezetőnk és magyarázónk dr. Szentiványi páter volt, aki érdekes és nagy tudásra valló magyarázataival, különösen a könyvtárban teljesen lekötötte az ifjúság figyelmét és érdeklődését. A Batthyányi-könyvtárból a vártemplomba mentünk, mely a püspöki rezidencia mellett emelkedik hatalmas, kockára faragott terméskőből összealkotva. Belseje főhajóból, két mellékhajóból és előcsarnokból áll. A mellékhajókból temetkezési fülkék vannak elkerítve, amelyekben jobbfelől Hunyady János és László, Korvin János porai, balfelől Izabella királyné és János Zsigmond hamvai pihennek a főbejárattól véve az irányt. A templom belseje igen szép, ktilömböző korbeli faragványokkal, díszítésekkel és festésekkel ékítve s meglátszik rajta a püspöki gondozás. Minthogy e tájról Erdély minden részét igen könnyen meg lehet közelíteni, már a rómaiak, sőt előttük a dákok is táborhelyül használták úgy a vár területét, mint a vár alját. A gyulafehérvári pályaudvar is a rómaiak I. és XIII. légiójának Apulum nevű costrum helyén épült fel s az volt az újabb idei ásatások tanúsága szerint Dácia fő- hadparancsnoksága templomokkal, fürdővel és lakóházakkal beépítve E nagyszabású, római táborvárost a carpok elpusztították s Colania Nova Apulensis néven épült fel újból. Ezt meg a gótok rombolták szét s a romokra alapította Szent László az erdélyi püspökséget. A püspöki új várost 1241-ben a tatárok dúlták fel, de jó fekvése miatt ismét virágzó várossá fejlődött, főleg a fejedelemség korában. János Zsigmond fejedelmi palotát kezd építtetni s azt Bethlen Gábor fejezi be. 1629-ben megalapítja a Bethlen-főiskolát, mely az 1658-iki török pusztítás után Nagy11*
