Református Kollégium, Marosvásárhely, 1910
— XXXV — Désy Zoltán kollégiumi főgondnok beszéde Gróf Haller János főispán, mint a kormány képviselőjéhez és dr. Kenessey Béla püspökhez. Ha végignézünk az évszázadok történetén attól az időponttól, midőn bujdosnia kellett intézetünknek a politikai hatalom elöl protestáns elveink miatt, addig az időpontig, midőn egyházunk főpapja az államhatalom képviselőjének jelenlétében szenteli fel hajlékunkat: akkor ez az ünnep sokkal több minekünk, mint más ilyen alkalom. Ez az ünnep a győzelem ünnepe, amidőn egy lépést teszünk az emberiség nagy céljainak megvalósítására. Ez az ünnep az egyház és az állam szabad természetének összebékitése, megvalósítása az elvnek : szabad egyház, szabad állam. Győzött a nagy elv, hogy az ember első rendeltetése a szabadság Szabadnak kell lenni hitében, egyházában, szabadnak az államban. Ennek az ünnepe ez egyfelől, amelyet ma ülünk. Másfelől annak az ünnepe, hogy a tudományok, az emberi ismeretek terjesztésére felépült hajlékot szentelünk fel. Ma, mikor hamis próféták hirdetik, hogy a tudás ellensége a hitnek, az állam az egyháznak: méltán mondhatjuk, hogy ünnepet ülünk, midőn békés együttműködését látjuk az egyháznak és az államnak s midőn látjuk, hogy a hit szentelte meg a tudomány hajlékát. Jól felfogott nemzeti érdekünk parancsolja, hogy hálás köszönettel emlékezzünk meg azokról, akik ennek az épületnek létrejöttében közreműködtek. Hálás elismerésünket vigye Méltóságod, mint a kormány képviselője annak a kormánynak, mely kiegészítette egyházunk áldozatkészségét s vigye azt az Ígéretet, hogy az első, amire tanítjuk az ifjúságot: a hazaszeretet. És tanítjuk a magyar nemzet hitében, évezredes trádicióiban rejlő igaz liberalizmusra, mely magyarnak tekint mindenkit, aki hü fia ennek az országnak. És amikor megköszönöm egyházunk felkent főpapjának nemcsak mostani, de elöbbeni közreműködését is : biztosit hatom öt arról, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy amiként Ili*
