Református Kollégium, Marosvásárhely, 1910

— XXII —

vett napszámosa volt ő a tanügynek, hanem egyike volt azon régi protestáns tanárok közül, kik nemes hévvel, odaadó munkássággal szolgálták az egyházat és hazát. Zajtalan munka, de önfeláldozó tevékenység és széleskörű tudás, párosulva a legnagyobb szerénységgel jellemezték minden irányú működését. Ezért környezte őt állandóan tanítványainak szeretete, s a közbecsülés a társadalom részéről. Szívből kívánjuk, hogy a sors által reá mért csapást tűrje keresztényi türelemmel s találjon megnyugvást azon tudatban, hogy ő mint ember és mint tanár tehetségeinek legjobb felhasználásával úgy végezte a reá bízott feladatot, hogy mindazok, a kik őt ismerik, meghajtják előtte az elismerés zászlaját.

Tanár karunknak egyik tehetséges tagja, Ágai László h. tanár megválasztatván Nagyenyedre rendes tanárnak, elöljáróságunk Nagy Árpád aát választotta meg a megüresedett h. tanári állásra.

E tanévvel egyelőre az építkezések is befejezést nyertek. A régi internatus nagy épülete, az úgynevezett kősor, mely 1802-3-ban épült, teljes átalakításon ment át. Zárt folyosókkal láttatott el; villany világítás és vízvezeték bevezetve minden szobába. A curia felől egy kényelmes, fedett terrasz épült, mely lehetővé teszi a tanulóknak esős időben is a szabadban való tartózkodást.

Felépült, illetve elkészült az uj tornaterem díszes csarnokával, öltöző és szertár szobáival, s a hozzáépített modern meleg fürdővel, mi lehetővé teszi, hogy tanulóink az intézetben végezhessék télen-nyáron az egészségi szempontból oly kívánatos fürdéseket. A tornaterem modern berendezésénél elismeréssel kell adóznunk Chevassus Ferenc torna tanár buzgalma iránt, ki az összes tornaszereket nagy gonddal és utánjárással helyi iparosokkal készíttette el. Átalakításra várna még az internátusnak a Bolyai-utca felől eső része, azomban a kollégiumnak jelenlegi anyagi kimerültsége vajmi kevés reményt nyújt ez időszerint annak foganosítá- sára. Bizva azomban a gondviselésben, mely kollégiumunkat