Református Kollégium, Marosvásárhely, 1910
— VIII oly igen fontos. Ma a közszükség, a korkövetelmény más, kell tehát, hogy a középiskola is ahhoz igazodjék. Ennyit általánosságban a gimnazialis oktatásról. A mi speciell a mathematika és fizika oktatását illeti, a jelenlegi oktatás nem felel meg a követelményeknek, sem tartalmát, sem módját illetőleg. A mathematikai oktatás tananyagát illetőleg nagyon szépen mutatja ki, az országos középiskolai tanáregyesület által dr. Beke Manó budapesti egyetemi professzor vezetése alatt kiküldött reform munkálati bizottság által a múlt évben a bizottság működéséről kiadott jelentés, hogy a jelenlegi gimnasialis mathematika oktatás mennyi oly részt tartalmaz; mely még a gyakorlati élet követelményeinek hangoztatásával is alig védelmezhető, s mily sok oly részt nélkülöz, a mely nélkül a mai intelligens ember a nagy közönségnek szánt természettudományi közleményeket sem élvezheti, mert annak tartalmához a kellő alapismeret hijján hozzáférközni nem tud. És általában véve kellő értékére szállítja !e a mathematika oktatás eddigi inpracticus formalismusát, a mely a mathematikában nem látott egyebet üres formák tudományánál, vagy jobb esetben logikai gyakorlatoknál. Nem akarom recitálni ezen munka egyes részeit, sokkal élvezhetőbben, tüzetesebben megkaphatja azt minden érdeklődő magában a munkában, a melyet én végtelen nagy élvezettel olvastam át, s bizonyos vagyok felőle, hogy minden érdeklődőnek igen élvezetes olvasmány lesz. Csupán nehány következő követelményére akarok utalni: Adassák a geometria az I. és II. osztályokban a mathematikus kezébe, hogy igy óraszáma tetemesen megnövekedvén a két tárgy tanításának szoros kontactusban tartása mellett egyiket a másik építésére felhasználhassa, s még kellő idő maradjon egyes számtani feladatok geometriai megrögzítésére is, mi által magát a számtani oktatást is intensivebbé, tartalmasabbá és színesebbé tehesse. A gimnasium 111. osztályának második felében kezdessék meg az algebra tanítása, a mi
