Református Kollégium, Marosvásárhely, 1908
— 49 — felszínén, — le is nyugodhatik. így a többi tünemények lefolyását is kisebb-nagyobb mértékben áttekinthetőleg előszabja az átélt viszony, a tér befutott része, az ok tagadólagos befolyása. Ilyen értelemben a mérő karakterisztikonokra nézve a tüneményeink által jelenben elfoglalt tér képez határt a negativ és pozitív jelleg között. Az alap karakterisztikonokra nézve pedig a máskülönben egységes anyag kétféle jellege a helyzet viszonyosságából keletkezik és aszerint lesz pozitív vagy negativ, amint forgás iránya egyezik vagy ellenkezik a Föld forgásával. Az átmeneti állapotot itt a tüneményeinkben lekötött tömegalakulat képezi, mely az ősanyagból a Föld forgása által létesített kompenzáció folytán állott elé. A tömegalakulat külső karakterét a Föld forgás-iránya adja meg; belső karaktere azon interferencia eredményétől függ, mely részecskéi és az ős-atómok között végbe megy. Az ős-anyag állandó összeköttetést képez a kialakult tömegek között. Részecskéinek forgássíkját a grávitációs hatás és a tömegforgás polárizálja, a maga viszonyai szerint rendezi, minek következtében az ős-atomok pályája ellapúl, rezgés- szerűvé változik. Részben e polározott állapotból erednek (tévedésből) az égitestek kölcsönös hatásai, talán a hö és fény hatások is. E polározott állapot mellett az ős-atomok mozgása interferenciába lép a tömeg-részecskék mozgásával és ezekben a tömegek belső sajátságaihoz és külső viszonyaihoz képest a pozitív vagy negativ jelleget emeli túlsúlyra. A kölcsönös kompenzáció fokához és irányához képest az ős-atómok leköttetnek, vagy ellenkező karakterüekké alakíttatnak. Viszont a tömeg részecskék mozgása is módosul sőt egyes atomok a mozgás tulfokozódása folytán lekötött állapotukból föl is szabadulhatnak egyező vagy ellenkező jelleggel. Ebben áll a tömegek anyagcseréje és diszperziója, mely maximális értékét ott éri el, ahol a tömeg részecskék a maguk belső, sajátos sebessége mellett a kialakult egység maximális külső sebességével is fel vannak ruházva. A Földre nézve tehát az egyenlítő alatt,
