Református Kollégium, Marosvásárhely, 1908
— 43 kelésre nézve hozzáférhetőbbé tenni a végre, hogy az igy nyert elemi benyomások fontosabb fázisainak összefoglalása által annál karakterisztikusabb képet nyerjünk az egészről. Az összefoglalás munkáját alkalmas esetekben a forgó- laboratorium stroboszkóp szerű működésével ejthetjük meg legsikeresebb módon, ha a differenciális képeket kellő csoportosítással a kerületre helyezzük. A feladatában tehát — a forgólaboratorium, — izoláltan a külső energia behatásoktól — úgy viselkednék a középpontban lévő észlelőre nézve, mint egy kinematograf, vagy tünemény integráló készülék és mint ilyen a forgó-ernyő1 vagy a tükrös vetítés szerepében iKönig- féle tükör, Lissajou-féle ábrák) épp oly kitűnő szolgálatokat tehetne, mint az integrálál fotográfiái eljárásban, a típus képek előállításában2 * * * A szorosabb értelemben vett fizikai tünemények mellett előnyére válhatik a gyroskópikus vizsgálati rendszer a biológiának és fiziológiának is. Miután szerves világunk egész teljességében a Föld rögén épül föl és miután az élet H. Spencer meghatározása szerint nem más, minta belső viszonyoknak a külső viszonyokhoz való állandó alkalmazkodása: a természettudományoknak nem lehet fontosabb feladata, mint kutatni és megállapítani azokat a feltételeket, melyeka földi lények életviszonyai s magának a Földnek elsőrendüéletjelensé- gei: forgása és tömegvonzása között külön-külön fennállanak. E tényezők élettani nagy jelentősége kétségbe vonhatat- lan. A Föld, Mars és a többi égi testek lakhatóságára és életviszonyaira vonatkozó munkálatokban — a legújabbak között Arrhenius, Wallis és mások elmélkedéseiben — nem szerepelnek ugyan önállólag, de ennek dacára is bátran kimondhatjuk, hogy a teremtés alakba öntő, méreteket adó és tagokat formáló feladata éppen e verikalis tényezőknek volt kiosztva első sorban. 1 Mikola S.: A testek forgásánál észlelhető uj optikai jeledségekről Math. ésPhys. Lapok 1892. a Szilárd Béla: Pótfüzetek a T. T. K.-hüz. 1907.
