Református Kollégium, Marosvásárhely, 1908
A természeti tünemények viszonyított szemlélete. m i. A tiszta megismerés akadályai. T apasztalati ismereteink megszerzésében köztudomás szerint érzékszerveink viszik a főszerepet. A végtelen mindenség véghetetlenül gazdag tárházából csak az öt érzékszervnek megfelelő benyomásokon épül fel egész anyagi világunk fogalma. Ezek a testi műszerek azonban a fejlettség és gyakorlottság legmagasabb fokán is annyira fogyatékosak, oly nagy mértékben alá vannak rendelve az egyén külső és belső dispozicióinak, hogy a hatáskörükbe tartozó tünemények egész légiója marad észrevétlenül előttünk. Jogosult tehát és emberi gyarlóságunkkal is nagyon összefér az a föltevés, hogy az érzékelhetőknél sokkal nagyobb ama jelenségek száma, amelyek az embert születésétől kezdve körül veszik, életében elsőrendű szerepet játszanak, állandólag kisérik anélkül hogy tudatában, — a megfelelő érzékszervek hiánya miatt, - csak egy pillanatra is megjelennének. Mert hiszen érzékszerveinket is az életből folyó viszonyok szükségletei teremtették és fejlesztették. A tapasztalat és a tudományos kutatás sok olyan életbevágó jelenségről tesz tanúságot, a melyek közvetlen érzékelése nem áll módunkban. Nem érezzük, — hacsak nem látjuk — az alattunk tátongó mélységet, vagy a felettünk elvonuló hatalmas tömegek vonzásának irány és nagyság
