Református Kollégium, Marosvásárhely, 1908
- 38 A Föld gömbalakjából és forgásából származó ezen változatosságot tüneményeinkre nézve kétféle módon lehetne megszüntetni: vagy úgy, hogy e tényezőket ellentétes irányú forgásokkal mintegy ellensúlyozzuk, a földtengely állapotára redukáljuk, vagy az által, hogy azokat egyező irányú forgásokkal az egyenlítői maximalis értékre kiegészítjük, azaz az egyenlítő állapotára kompenzáljuk. Úgy az ellensúlyozás, mint a kiegészítés utján való re- kompenzációt valamely r sugaru és c sebességű forgással lehetne eléállitani a Föld tengelyére merőleges síkban és pedig a sebességre nézve a felszínen belül eső —-, centrifugális erőre nézve azon kívül álló középpontok körül. Teljes rekompenzáció a földfelület valamennyi pontjára nézve a sebességet illetőleg akkor állana elé, ha a Föld egyidejűleg ellentétes irányban is forogna saját tengelye körül, azaz nyugvó helyzetben maradna. Az egyes felületi pontok részleges rekompenzációjá- jának legtökéletesebb alakját az által lehetne elérni, ha tüneményeinket az illető pont tengelytávolságának megfelelő sugaru körben forgathatnók és pedig ellensúlyozás céljából C cos rp nagyságú ellentétes, — és kiegészítés céljából C(1—cos 9) nagyságú, egyező irányú sebességgel, keletnyugati irányban. Ez esetben a belső rekompenzációnális forgás-centrumok mértani helye összeesnék a Föld tengelyével. A rekompenzáló sebességeket kisebb sugaru körök kerületein is elő lehetne állítani; ezek azonban csak a kerület felső részén interferálnának kellőleg a Föld forgási sebességével. Rövidebb időtartamra megfelelő nagyságú és irányú egyenesvonalu mozgások is pótolhatnák a forgást. Tüneményeink lefolyásának egyöntetűségét nem kis mértékben zavarhatja meg az a körülmény, hogy a forgásból eredő tengely-ellenes hatás m C2 a Föld felületén különböző. Az —0—cos 9 nagyságú centrifugális erő ellensúlyozásának legideálisabb neme az volna, A centrifugális hatás rekom- penzációja. A sebesség re- kompenzációja.
