Református Kollégium, Marosvásárhely, 1908
— 25 A parallel körök kerületein, a külső behatások kulminációi alkalmával a Föld forgásából eredő sebességek ellentétesen derékszög alatt, az ezektől 90°-nyira eső pontokban, hat órányi distánciában ellentétesen parallel (ütköző és szétváló) iránnyal lépnek interferenciába a külső tényezőkkel. A földi vonzás és a centrifugális erő interferenciális fázisai éppen ellenkezőleg váltakoznak és igy hatásaikban mintegy fölváltják a tángenciális sebességgel kapcsolatos iránymennyiségeket. Ezen fizikai mennyiségek és a külső behatások találkozásiránya a Föld forgása következtében egy nap lefolyása alatt egy teljes körforgást ír le összes tüneményeinkben, északról tekintve az óramutató járásával ellentétesen, és igy ezalatt pillanatokra beosztva a külső tényezőkkel való interferencia összes esetei kimerittetnek. A kulminációk pillanatai fázishatárokat képeznek a külső és belső tényezők kapcsolódásában. Az interferencia síkja pedig a Föld keringése közben 365-ször kisebb sebességgel forog keletnyugati (a vízszintes óra mutatójával egyező) irányban Minden nap más és más dispoziciót állít elé a forgásból eredő tényezők helyzetében, mely egy év múlva datum szerinti sorrendben ismétlődik, félévnyi távolságban pedig ellentétesen parallel iránnyal hatja át jelenségeinket. E részben tehát a régiek által kultivált csillag-jóslásnak is volt tudományos alapja. Mindezekből a fizika, fiziológia és meteorologia sok olyan jelenségét fejthetjük meg, melyek titokzatosságukkal még ma is eredménytelenül foglalkoztatják a kutató emberi elmét. A mozgó víztömeg örvénylése, a nedvkeringés, a fatörzs és növényi indák csavarodási iránya, az életműködés napi fázisai, a ciklomok stb. stb. — kétségtelenül összefüggenek a tárgyalt interferenciális viszonyokkal. Ha a külső behatások nem az ekvátor síkjából jőnek, vagy eredetük mozgási állapotait is figyelembe vesszük, az interferenciális viszonyok bonyolultabbakká lesznek. Ilyen esetben célszerűnek látszik az összetevők felbontása és pedig egy, a világtengelyre merőleges (potenciális vagy radiális)
