Református Kollégium, Marosvásárhely, 1908

Tehát nem is a Föld, hanem azon csak e vékonyka „penész-réteg- gyermekei az összes élő szervezetek s maga az ember is.

Mindamellett a Föld felületének, a bölcsők és koporsók e szigorú határokkal kimért közöshajlékának — rendkívül fontos szerep jutott a tünemények világában. Ez az a szintér ugyanis, melyen a tünemények belső és külső tényezői egymással összetalálkozva, összes természeti jelenségeinket bizonyos, általuk létrehozott közös tényezők közvetlen behatása alá rendelik.

Lényegükben és közvetlenül nem ismerjük sem a külső sem a belső ható okokat. A közöttük fennálló szoros kapcsolat, az okok sejthető egysége csak a földi viszonyok szemléletében differenciálódik alkotó elemekre. A gömbalakban és mozgásaiban rejlő kimeríthetetlen változatosság ezekből az alkotó elemekből szövi össze közvetlen létfeltételeinket és tüneményeinket. Ezek tömkelegén át csak homályos betekintést nyerhetünk a tulajdonképeni alapokok birodalmába a közöstényezőktől életre hivott és azok szolgálatára rendelt érzékelésünk utján akkor, a midőn a földi tünemények összefüggését kutatva, azokat felismerjük és törvényekbe foglaljak. E törvényekre támaszkodva tapasztalati ismereteink határát úgy szélesbithetjük, tudásunkat úgy helyezhetjük biztosabb alapokra, ha azok fonalán a pozitív bizonyossággal érzékel hető külső és belső alaptényezők között fennálló vonatkozásokat külön-külön vesszük vizsgálat alá.

Érzékelhető külső tényezők : az égi testek vonzása és a róluk sugárzó energia; érzékelhető belső tényezők: Földünk tömegének vonzása és forgása, az utóbbival kapcsolatos gömb alak- és centrifugális erővel.

E nehány alaptényező kombinációiból épül fel egész fizikai világunk. E kapcsolatokból származhatnak összes többi tüneményeink. Avagy nem közel áll e a valósághoz az a gondolat, hogy Földünk egy óriási nagy induk- tor a többi világtest között, mely az ő sajátszerü, periodu-