Református Kollégium, Marosvásárhely, 1908

— 14 — külömböző szélessi fokok alatti fekvése oly kakterü válto­zásokat és eltéréseket idéz elé tüneményeinkben és a meg­figyelésekben, mint az egyenlitő alatti pontok nivó differenciái. A mi szélességünk alatt (46° 33) CM5 földsugárral, (majd­nem 2900 km.) kellene a zenit pont felé emelkednünk, a végre hogy a tengely forgásra vonatkoztatott viszonyok tekintetében az egyenlitő lakóival azonos elhelyezésbe jussunk. Viszont: az egyenlitő alatt valamely műszer 2 R sin2| mélységben he­lyünkre nézve 1989 km.!) a függőlegestől szög alatt a sark­pontok felé irányított helyzetben működnék ugyanolyan fel­tételek között, mint nálunk a függőlegesbe állítva.1 A sarki lakó pedig csak a végtelen zenit magasságból, vagy fekvő helyzetben egy földsugárnyi horizontális távol­ságból észlelhetné egyenlő körülmények között a Föld külső viszonylatait az ekvátor lakójával. Helyzetviszonya tehát a tömeg teljesen egyoldalról jövő laterális hatása mellett ugyanaz, mintha az egyenlítői lakó a Föld középpontjába szállana le, ahol a lateralis és vertikális — a tengelyhez parallel és arra merőleges irányú — hatások teljesen ellensúlyozzák egymást. Tehát a sarkpontok és a Föld középpontja között szem­léleti viszonyok tekintetében bizonyos vonatkozás áll fenn, melynek behatóbb elemezése sok érdekes kapcsolatot és igaz­ságot rejthet magában. Annyi azonban már a fennebbiekből is kiviláglik, hogy tüneményeinknek a Föld tengelyére való vonatkoztatása — ami egyértelműnek vehető a felszín rekom- penzációjával, — nagymértékben elősegíthetné a külső tüne­mény tényezők megismerését. Ami a Föld saját tengelye körüli forgását külön megilleti, arra nézve biztosan állíthatjuk, hogy az legfontosabb tényezője jelenségeinknek: a Föld életnyil- vánulása, a földi lét alapfeltétele. A bibliai Józsua minden esetre helyes csillagászati belátással tette, hogy a Föld helyett a Napot akarta megállítani, mert az ő csatája utolsó csata lett volna a mi földi világunkban. 1 A számításoknál a Föld tengely metszetét körnek vettem. A forgás befolyása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom