Református Kollégium, Marosvásárhely, 1908
- 10 pontjaira, ^ földsugárnyi magasságból a metszés sik középpontja felett. A többi % rész tömeg középpontja pedig, — ellentétes irányba eltolt helyzetben, — a megfelelő főkör síkja alá kerülve nagyobb távolságból fejti ki a maga vonzó hatását, mintha az éppen a Föld középpontjában volna. Az egyenlítő alatt 4 földsugárnyi mélységben, a Föld felszínén 75° 43 szélesség körül, R3 * térfogat rész, azaz a Föld tömegének afa része gyakorol anticentrikus és lateralis hatást oly tömeg középpontból, mely ü földsugárnyi magasságban áll a Föld tengelyével parallel metsző sík felett. A Föld tömegének fennmaradó^f-része,— a nagyobbik gömb szelet, — a Föld közzéppontjánál általában jóval nagyobb távolságból hat centrikus irányban a maga vonzásával. A délkör síkjával összeeső főinetszetre nézve pedig a félgömbök tömegközéppontjai földsugárnyi távolságba esnek a metszéssik középpontjára képzelt merőlegesben és igy egyenlő nagyságú, de ellentétes irányú vonzást gyakorolnak a metsző sík minden egyes pontjára. E sik középpontja, pedig, — a Föld középpontja, — bármely rajta áthaladó metsző síkra nézve bírja azt a tulajdonságot, hogy minden oldalról egyenlő nagyságú, de ellentétes irányú vonzásnak van alávetve a Föld tömege részéről, mig a gömbhéjakra alapított bizonyítási módszer más pontokat is felruház e tulaj - donságggal.1 A gömb alaktól való eltérés s a homogeneitás feltételezése nem sokat változtathat a fennebbi eredményeken. Másrészt a test tömegrészeitől nem tagadhatjuk meg azt a tulajdonságot, mely az egészet karakterizálja. így a fenebbiek alapján, — főkép, ha a forgásviszonyok centrifugális erejének anti- centikus jellegét is számításba vesszük, — nincs okunk föltétlenül elfogadni a Föld belsejének sűrűségére, halmazállapotára hőmérsékletére stb. a fokozatosan növekedő nyomás elve alapján megállapított rendkívül magas becslési adatokat. 1 . . . corpusculutn intra superficiem constitutum his viribus nullám in partém attvahitur. J. Newton. Philos. Nat. Princ. Math, propos. LXX.
