Református Kollégium, Marosvásárhely, 1907
27 pedés meggátlása végett is a tanulók munkásságának szigorúbb ebirálását szükségképen kell, hogy maguk után vonják. De szóljon a figyelmeztetés azoknak is, akik innen eltávozva akár felsőbb tanintézetekbe, akár valamely más, gyakorlati pályára lépnek. Mert valamint a föld csak úgy hozza meg az óhajtott termést, ha azt gondos kezek kellő időben jól megmivelik, úgy a társadalom is csak azok előtt nyitja meg a boldogulás kapuját, kik magukat egész emberré képezik, akik leendő élethivatásukban teljes tudással felfegyverkezve nem csak az egyéni célokat, hanem a közérdeket is kiszolgálják Tanulja meg már a gyermek, hogy vannak kötelességek, melyeket teljesíteni minden körülmények az élet minden viszonyai között kell, de mint ifjú ébredjen tudatára annak, hogy az életnek vannak határozott céljai, melyeket egyoldalulag felfogni nem szabad és nem lehet, ha azt akarja, hogy boldoguljon és a társadalom forgatagában számottevő helyet foglaljon el. Csak a szigorú kötelességérzet, csak a lelkiismeretes és céltudatos munkásság teremt szilárd erkölcsi alapot, melyen megállva a férfi nem játéka a sors szeszélyeinek, de önmaga intézi sorsát. Az öntudatos munkásságból fakadó erkölcsi alap szüli a valódi önérzetet, mely nem képzelt egyéni tulajdonok arrogálására és hiúságok kielégítésére tör, hanem az egyéni érték higgadt megítélésében és a társadalom elismerő tanúság tételében, egyszóval a lelkiismeret jóleső megnyugvásában jut kifejezésre. Csakis ilyen életfelfogás, csak lelkiismeretes és céltudatos munkásság árán juthatni azon útra, nemes tanuló ifjúság, mely a boldogulás és azerkölcsi tökéletesedés felé vezet. S ha halljátok gyakori intelmeinket, ha felhangzik buzdító szavunk, ne enged jétek azokat a pusztába elhangzani, hanem vegyétek úgy, mint az irántatok való jóakarat megnyilatkozását, mely első sorban a ti javatokat, boldogulásokat van hivatva szolgálni.
