Református Kollégium, Marosvásárhely, 1907

17

egyházkerület főtanácsa, mint alapítvány szerint ellenőrző és felügyelő hatóság, szükségesnek látta intézkedni. Első lépés volt, hogy 1873-ban, a Maros-Vásárhelytt tartott egyházkerületi gyűlésen (62-ik jksz.) a könyvtár ügyének megvizsgálására, a gr. Teleki Sámuel alapító levelének tanulmányozására s vélemény előterjesztésére bizottságot küldött ki. A bizottság elnöke Gyarmathy Sámuel királyi főügyész volt, tagjai Bihari Sándor és dr. Kolozsvári Sándor. A bizottság munkájában meghívásra mint jogi szakértők részt vettek Endes Gábor és Deési Farkas királyi táblai bírák is. A bizottság még azon gyűlésen beadta véleményét. A következő évi közgyűlésen újabb bizottságot küldenek ki, hogy a hitbizományos utóddal egyezségre lépjen a könyvtárbiztosítása végett

E bizottság tagjai voltak Báró Kemény Gábor, Kabos László, Bihari Sándor. Az 1875. évi közgyűlésen jelenti báró Kemény Gábor, hogy másnemű hivatalos elfoglaltsága miatt (közlekedésügyi ni. kir. miniszter volt) nem vehetett részt a bizottság munkálatában, tehát egyezség sem jöhetett létre. Egyszersmind lemond a bizottsági elnökségről, s helyébe a közgyűlés Br. Kemény György torda aranyos megyei főispánt kérik fel elnöknek az eddigi bizottsági tagok, Kabos László és Bihari Sándor mellé; a bizottságot utasítja a gyűlés az egyezkedés tovább folytatására és befejezésére. (1875. évi 35. jksz.)

Az ügy kényes természete érthetővé teszi, hogy a bizottság lassan haladhatott a munkában. Tanácskozás, fölvilágo sítás, kérés határán túl nem mehettek a megbízottak. így történt, hogy két év múlva, 1877-ben is a bizottság nevében Br. Kemény György elnök és Bihari Sándor jegyző kénytelenek jelenteni, hogy az egyezkedések óhajtott eredményre nem vezettek.

De a bizottság szerzett tapasztalatai alapján azon nézetének is kifejezést ad, hogy az egyezkedési kísérleteket nem lenne helyes félbeszakítani. Ennélfogva a közgyűlés fölkéri

2