Református Kollégium, Marosvásárhely, 1907
13 ben. E gyűlés tárgyalásait, mint jegyző Bihari Sándor egy füzetben, a Gecse Dániel életrajzával, az eredeti alapitó levél szövegével és az intézet szabályaival kapcsolatban a gyűlés megbízásából sajtó alá rendezte és kiadta itt a kollégium nyomdájában. E gyűlés kollégiumunkra nézve annyiban volt fontos, hogy az alapítólevél rendelkezése értelmében, ettől a gyűléstől kezdve a kollégium az alapítvány összes tiszta jövedelmének egyhatod részét már használatba vehette. A nagy gyűlés el is határozta, hogy ez az egyhatod rész az 1871-ik éven kezdve kiadassák a kollégiumnak. A többi illetékesek javadalmazásban csak akkor részesülhettek, mikor az alap a tervezett nagyságot, egy millió magyar forintot elérte. Hogy a segélyezés a kollégiumra nézve ilyen kedvezően indult meg, abban nagy része volt Bihari Sándornak. Nem kevés munka volt az alapszabály határozatlan kifejezéseinek olyan értelmezését megállapítani, a mely a mondott segélyezést elhatározta s ebben Biharit sok érdem illeti meg, a ki a szétágazó nézetek egyeztetésében sokat fáradozott és sikerrel. A Gecse intézetnél az ő korában a feladat az alaptőke nevelése volt. Mikor Bihari 1865-ben a bizottság jegyzője lett, volt az intézet vagyona 129,913 kor. 86 fill.; 1902-ben pedig, mikor attól megvált, tett az alaptőke 848 ezer 365 kor. 29 fillért. Érdemes még egy tekintetet vetni ez úttal arra is, hogy miként viselte gondját a Stefánia kisdedóvó intézetnek, melynek Bihari 1864 óta igazgatója és felügyele volt 1903- ban bekövetkezett haláláig- Hogy ez a jótékony intézet a városi hatóság támogatása mellett is mennyi nehézséggel küzdött, mig saját telket, állandó és célszerű helyiséget tudott szerezni, azt részletesen ismerteti Bihari 1895-ben a kisdedóvó történetéről kiadott füzetében.*) *) A kisdedóvó vagyona 1864-ben volt: 10,134 kor. 8l fillér. Ugyanaz 1903-ban, a Bihari halálakor : 49,259.07 kort. telt.
