Református Kollégium, Marosvásárhely, 1906

137

alapos. Ezek alapján a tanári kar ,,A derék nem fél“ stb. jeligéjű munkát díjra érdemesnek találja és annak odaítéli. A szerző neve: Farczádi Elek VII. g. o.

2. Méltóságos Báró Bánffy János Marosgerzsai birtokos 100 korona pályadíjat tűzött ki II. Rákóczi Ferenc élet és jellemrajzának megírására.

Beérkezett 5 pályamunka, amelyekről a következőkben számolunk el. „A hazáért mindent“ jeligéjű munka megbotránkoztatóan pongyola, stílusa már bevezetésében elárulja gyöngeségét: magyartalan szórendje, kuszáit mondatai érthetetlenségig rosszak; azonkívül helyesírása is szégyenteljes hibás. Stílusgyakorlatnak is elégtelen színvonalon áll. Elvetendő.

A „Finis coronat apus“ jeligéjű munka csak azért jobb, mert leg több helyen irnoki hűséggel követi a milléniumi történet Vili. kötetének ide vonatkozó részletét Ahol ez nem történik meg, ott hibás szórendje, magyartalansága élvezhetetlenné teszik olvasását. Különben is nincs fejezetelve és címekkel beosztva. Mint gyarló compilatio elvetendő.

A „Mikes Kelemen“ jeligéjű dolgozat előbbieknél jobb tollú szerzőre vall. Kellőleg van fejezeteivé, stílusa folyékony, bár néhol szórendje és gondolatmenete idegenszerű, németes, csiszolatlan és akadozó, sok benne az idegen szavak szükségtelen használata. Bevezetésében nagyon is Békefi egyetemi beszédének hatása alatt áll, nem eredeti; segédmunkáit nem elég lelkiismeretesen idézi. Téved mikor egyenesen Kolonicsnak tulajdonítja a szálló igévé vált „Hungáriám faciam“ stb. mondást az épen Rákóczi önéletrajza utján maradt fenn és csak jellemzője a bíboros gondolkozásának. Legsikerültebb fejezete a „Rákóczi az akció terére lép“, bár bécsújhelyi szökéséről, lengyelországi tartózkodásáról részletesebben is Írhatna s az események időrendjét is be kellene tartania (a vásárhelyi után az ónodi gyűlés következik és nem mint a dolgozat teszi egyébb események.) Legnagyobb hibája az említetteken kívül befejezésének elsietése, mikor Mikes Kelemen dicsőítésével foglalkozik, a helyett, hogy Rákóczit, mint embert és fejedelmet méltatná Az egész mű azt a benyomást kelti, hogy szerzője a történelemben idegenként forgolódik és történelmi elmélyedésre, felfogásra képtelen. Elvetendő.

„A legalkotmányosabb fejedelem“ jeligés pályamű mondatfüzése gyakorlatlan, vontatott, stílusa sokhelyt ennek is magyartalan, idegen- szerű, kivált sok benne a germanizmus. Ez is osztrákot emleget, ahol még csak németről lehet szó és végül nincs fejezetelve, beosztva, ami nehézkessé teszi az olvasást. E hibák mellett azonban eszmékben gazdag, lendületesen tud irni és tárgyáért lelkesül. A feladatot jól fogja fel és helyesen oldja meg. Tárgyi tévedései és hibái elenyészők, gondossága,