Református Kollégium, Marosvásárhely, 1903

— 63 —

alakzatok, szóképek. A nyelv hangtani sajátságai, mondattani sajátságok. Verstan: Magyar (ütemes) verselés. Görög-római (időmértékes) verselés. Nyugot-európai (rimes-mértékes) verselés. Példák ezekre. Polgári ügyiratok. Könyv nélkül Arany: Toldijának I—VII. éneke. Olvasás: a legjelesebb népies elbeszélések költői és prózai formában. Két hetenként írásbeli. Kézikönyv Négyesy L.: Stilistika Budapest 1902. Heti 4 órán tanította: Szilágyi Gcza.

3. Latinnyelv. A megelőző évek nyelv és mondattani tananyagának ismétlése után C. Julius Caesar élete és müvei: Gallia fekvése, népei, De Bello Gallico czimü müvéből I. k.

1—33. Caesar átkelése Brittaniába IV. k. 20—36. A római hadügy, hadsereg, várvivás, gépek. P. Ovidius Nazo élete, müvei. A latin verstan. Fordítás: Az átváltozásokból: A világ teremtése, a világ négy korszaka. Deukalion és Pyrrha, Daedalus és Icarus, Philemon és Baucis, Orpheus és Eurydice. Mithologiai és régiségtani ismertetés. Mondattan. Két hetenként iskolai írásbeli feladat. Heti 6 órán tanította: Trózner Lajos.

4. Németnyelv és irodalom. Tulajdonnevek ejtegetése. A melléknév mint jelző. A melléknevek fokozása. Az igék fu- turuma. Névmások, számnevek. Megfelelő gyakorlatok és összefüggő apróbb olvasmányok fordítása és költemények emlézése. Kéthetenként Írásbeli dolgozat. Heti 3 órán tanította : Paál Gusztáv.

5. Történelem. A magyar nemzet története a mohácsi vésztől 1867-ig, a kiegyezésig. Magyarország politikai földrajza, műveltségi, alkotmányos viszonyai. Tanította heti három órában: Dr. Dékáni Kálmán.

6. Mennyiségtan. Az algebrai mennyiség fogalma, positiv és negativ mennyiségek. A négy alapművelet alg. egész és tört kifejezésekkel. Közös osztó, közös többszörös, tényezőkre bontás és osztó módszerrel. Első fokú egyismeretlenü egyenletek. A 2-ik és 3-ik hatvány kifejtése. Házi feladatok óráról-órára. Iskolai dolgozatok havonként. Hetenként 3 órában tanította: Kiss Tamás.