Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902
1715-ben megkezdik a vár megerősítését; a város lassan épül fel és már 1723-ban égés pusztítja, mely az alig rendbejött városnak 224 házát semmisíti meg, ekkor robbant fel a lőporraktár is. Három kapuja van Budának. A bécsi kaput régen zsidó vagy szombatos és János-kapunak is nevezték; ennek boltozatán Toldi Miklós fegyverei vannak felfüggesztve. Dél felé nyílik a fehérvári kapu s végül van a vizi kapu. A várat fal különíti el a várostól. Legnagyobb két utczája a bécsi kapu felé visz. Itt van a városháza, előtte a Szent- Háromság szobra. Nyugat felé van az Uri-utcza, észak felé a Zsidó-, Pék- és Mészáros utcza. Templomai közül legépebben maradt fenn a Boldogságos Szűz temploma, melynek tornyán Mátyás király czimere látható. Nem messze tőle a Domokosok temploma romokban fekszik, van még Szent Magdolnának, ;i Carmelitáknak, Klarisszáknak, ferencz- rendüeknek temploma. A városházán levő kápolnában őrzik az egyházi ereklyéket, szent edényeket, a II. Endre által Krisztus keresztjéből hozott darabot stb. Főbb épületei között van a befejezetlen tanácsház, az Eszterházy-palota, az egykori királyi levéltár, mely már romokban van, a katonai raktár stb. Nagyon régi lehet nehány épület, melyek valószínűleg a Qaray és Omode családok palotái voltak. Három külvárosa van. A Víziváros a hegy alatt a Dunaparton álló kicsiny házakkal; a ráczváros vagy Tabán a Gellérthegy tövénél, végül a Neustifft Ú-Buda és a Víziváros között. A budai fürdőket, köztük a sáros-, rudas-, rácz- fürdőt, a Vízivárosban levő török fürdőt és a császár-fürdőt részletesen leírja. Buda környékén a Gellért, Sas, Sváb, János, Rókus stb. hegyekről is mcgemlékszik, mint jó bortermő helyekről. A 463—65-ik lapon a városi hatóságokkal foglalkozik s végül idézve Lipót király oklevelét, leírja a város czimerét, mely pajzsot ábrázol, rajta egy bástyával. Ezzel a járás várai következnek, legelőször Visegrád. Közli ennek a Duna felől fölvett látképét, a vár alaprajzát és keresztmetszetét. Visegrád szlávul óvárt jelent, valószínűleg egy újabb vár is volt itt régen. Az oklevelekben Altum Castellum, Altum Lapis néven is előfordul. A történelemben legelőször, mint Salamon börtöne szerepel. Itt történt Zách Felicián merénylete, melylyel részletesen foglalkozik. Az Anjuok alatt és utáni sürii szereplése virágzóvá teszi e helyet és Mátyás alatt hire már messze földre terjed. Közli Oláh Miklós leírását Viseg- rádról. Sokáig volt a korona is e várban. A török többször ostromolta, de csak 1544-ben kerítette hatalmába több időre, 50 évre. Ezután is több ízben cserélt gazdát, mig 1686 bán végleg visszakerült; de már annyira elpusztult, hogy a palotának nyoma is alig látszik. — Sámbék vára két mfdre Budától, szintén sokszor cserélt gazdát a török-világban. A 85
