Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

ben hazánk iskoláival, melyekben ekkor még a classicai oktatás van túlsúlyban, reálisabb irányt követnek. Ezzel ő hive lesz ezen iránynak, mely oly nagy hatással van a fiatal tanárra, hogy Lksztcrczebányán és Pozsonyban érvényesíteni igyekszik eme tapasztalatait s a földrajzot szélesebb alapokra fektetve tanítja.

Már láttuk, hogy Pozsonyban kis tankönyvet szerkesztett, melyet azután a tanítványai által szolgáltatott adatok szerint javított ki; ezt ki is nyomatta 1713-ban „Compendium geo- graphicum“ czimmcl és „Kurze Einleitung zur geographischen Kenntnis von Ungarn“ czimen németre is lefordította.* Ö tehát főként hazánk földrajzára fektetett fősulyt a földrajztanításban. Ezen kis földrajzi könyv alkotása, mely a tanítványai által gyűjtött adatoknak csak igen csekély részét fogadhatta magába, adta bizonyára Bélnek azon eszmét, hogy megírja nagyobb arányokban is hazánk földrajzát. Valószínűleg először csak ily magán úton akarta gyűjteni az anyagot tovább is taniványai által, részint pedig saját utazásai alatt s nem gondolt arra, hogy oly általános és az egész országra kiterjedő, felsőbb helyről megindított mozgalom jön segélyére, hogy müve szélesebb alapokat nyerjen.

Hogy ez így történt, azt irigyelnek és kora rövidlátásának, nagymérvű elfogultságának köszönhette. Midőn a tanulók iveikkel mindenütt bekopogtattak, s hogy-tudósításaikat elkészíthessék minden irányban kérdezősködtek, midőn maga Bél is utazásokat tett az országban s a mennyire hozzáférhetett a levéltárakhoz, azokat átkutatta, jegyzeteket készített magának és midőn az ország legkülönbözőbb vidékein papokkal, jegyzőkkel, tanítókkal, s más, a műveltebb osztályhoz tartozó férfiakkal összeköttetésbe lépett, hogy czéljának kivitelében segítségére legyenek, lassanként az a hir terjedt el róla, hogy

* Szmida L. „B. M. polyhistor élete és munkái.“ Régészeti és tört. értesítő. XI. évf. 2. füzet.

39