Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902
Bél Mátyás földrajza. * BEVEZETÉS. A szatmári béke után uj korszaka következik hazánk történetének. A dicső szabadságharczok kora elmúlt és a reményeiben csalatkozott nemzeten bizonyos fásultság, ellan- kadás vesz erőt, felhagy a nemzeti eszmékért való hasztalan küzdelemmel, elcsügged s belefáradva a százados harezokba, megadja magát sorsának, engedi, hogy kivetkőztessék nemzeti jellemvonásaiból is, kezd hozzásimulni a nyugathoz, hajlik a külföld világpolgárias eszméihez. Amint a nemzettel történt, nagy átalakuláson megy át az irodalom is. Latin és a nyugati nyelvek kezdenek divatozni a közéletben. Az irodalom is követi a külföld divatját és latinul adja termékeit; ezen a nemzetközi nyelven, mely különösen a tudomány terén ekkor általános volt. A magyar nemzeti irodalomban hanyatlás kora néven szerepelnek ezen idők, de ha a latin nyelvű hazai termékeket vesszük tekintetbe, melyek hazánkban is többé-kevésbbé felkarolták a különböző tudományokat, egyet kell értenünk Benkő Józseffel, ki a XVllI-ik századot a tudományok aranyszázadának nevezte el. De aranyszázada volt ezen időszak különösen a történelem tudományának, a történet Írásnak s ismét igazat adhatunk egy más Írónak, ki a historikusok századának nevezi a XV1I1. századot, mert akár a történetírók számát, akár müveiket tekintsük, valóban nagy haladást veszünk észre az előbbi időkhöz képest: a korral együtt változott — és pedig * Felolvasásomban az idő kiszabottsága miatt értekezésemnek csak egyes részleteit mutattam be. 90
