Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

sen független praedialista nemesség alkotja e széket. E nemesek az érsek zászlója alatt tartoztak katonáskodni és jogaikat s kötelességeiket egyes országgyűlési végzések állapították meg. Le is írja ezen végzéseket. Mind a mi nem a székben van, a nemesség is, a verebélyi járáshoz vagyis a megye hatásköre alá tartozik. Verebély város, minthogy eredetileg tisztán katonai jellegű volt, falakkal van körülvéve. Egykor sokkal virágzóbb volt; házai a gazdaság czéljaira vannak építve és lakói földmivelők. Három faluja van a járásban, és ugyanannyi Nyitramegyében. Külömböző birtokosoké 23 falu.

Az utak négy megyébe u. m. Zólyom, Nagy-Hont, Nyitra és Turóczba vezetnek. Utóbbi megyébe pl. két utat találunk felemlítve a táblázatban. Az egyik Körmöczről Thurcsek, Stubna és Háj falvakon át Mosóczba két mfd hosszú, a másik Oszlánról a hegyeken át Kri- kehájba visz, hossza ugyanannyi.

Barsvármcgyc után Nyitramegyére tér át, melynek leírása a 291 — 522-ik lapokra terjed. E megye északról délfelé táguló bőségszaruhoz hasonlít és Morvaországtól Komárom megyéig terül el. Északon és keleten a Kárpátok borítják, déli része nyílt mezőket képez. Hossza 12, szélessége 6 vagy több mfd, legkeskenyebb Zsámbokrétnél Bars és Trencsén megyék között, hol szélessége nem nagyobb '/4 midnél.

Hegyei a Kárpátok pozsonyi nyúlványai. Leírja közülük a Kraszna- Lipát, Javorinát, Osztry-Vrcht, Zaloszthnát, Kitserát a Vág nyugati partján; a folyó ellenkező részén felemlíti az Inoveczet, Beczkovot, a Radosinszka-Horát, Hawrant, Homolát, Klagot, Ghymest, Tábort, Koz- liczát, Zábort stb. Mindezeknek magyarázza fekvését, meghatározza nevük jelentését és eredetét (292—295. 1.) Ezután a berkekről és a mezőségről szól. A folyók közül a Vágót, Nyitrát, Zsitvát, Livinát, Dudvá- got, Blavát, Holiecskát, Mijavát és Chvoinitzét irja le; Külön foglalkozik még a Hatnicska, Kocsina, Bajna stb., összesen 5 patakkal. Vannak a megyének kénes forrásai, savanyuvizei; Bajmóczon, Pöstyénben, Biliczen meleg fürdői. A megye levegője csak a hegyek közt hideg, a mezőségen már enyhébb és itt a talaj is termékenyebb. Megterem mindenféle gabona, sőt a szőlő is díszük ; sok nagy gyümölcsös, az uraknak szép mulató kertjei vannak itt. Különösen Vesztelnicz nevezetes, hol nagyban űzik a sáfrány-termelést. A baromíenyésztés szintén virágzó, úgy hogy külföldre is szállitnak eladó marhákat. Csavoy faluban bánya van, Bankában krétát termelnek.

A 306-ik lapon a megye régi lakosaira tér át. Leírja a három nemzetiség, a magyarok, szlávok és németek szokásait, jellemét, foglalkozását, életmódját. A megye főispánjai kevés kivétellel mindig a nyitja 97