Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

segélyével a magyarok. A megye lakossága szláv, magyar és kevés német. A lakosság jellemzésére idéz Tollius művéből és védelmébe veszi a fokhagymát is Tolliusszal szemben. Nem baj az, hogy nincs valami jó illata, mert jó orvosság a csömör ellen, használ a méreg ellen is és már az egyptomiaknál is mint isten szerepelt (!) A lakosság nagy része szénégetésből él, van sok mesterember, fuvaros a nép közt; kik abból élnek, hogy gabonát szállitnak a terméketlen vidékekre. Elősorolja még a megyében levő uradalmakat, nevezetes családokat, beszél a hivatalokról stb. A megye székhelye régebben Kis-Tapolcsán volt, majd Újbánya és Léva; később áttették Aranyos-Maróthra.

Járása négy van u. m. a lévai, kis-tapolcsáni, verebélyi és osz- láni. Az oszláni járást a Garam és Körmöcz vize határolja és még két kisebb részre is fel szokták osztani; a felső részt Garam-, az alsót oszláni kerületnek nevezik. Két szabadkirályi városa van, melyek egyszersmind bányavárosok is u. m. Körmöczbánya és Újbánya.

Körmöczbánya leírásával a 179—218-ik lapon foglalkozik. Ez a bányavárosok metropolisa. Eredetét Kálmán király idejéig lehet visszavinni. Bélnek egyik barátja látott a város levéltárában egy oklevelet, e király idejéből. Igaz ugyan, hogy Erdélybe Géza hozta be a szászokat, de nem lehet tudni, hogy a Kárpátok közé is ekkor és nem hamarább kerültek, meglehet, hogy már Kálmán idejében is települtek be e vidékre szász bányászok. Már 1328-ban I. Károly adott jogokat s kiváltságokat a városnak és a szászok érdemeit a következő királyok is méltányolták. Körmöczbánya teljesen a hegyek között fekszik és csak a rajta átfolyó patak völgye irányában nyíltabb fekvésű.

A fallal körülvett városnál sokkal erősebb a vár, melynek kettős fala van és egyetlen kapu köti össze a várossal. A piaczon van a Mária menybemeneteléről elnevezett temploma és a ferenezrendiek zárdája. Kívül a városon van a Szent János kápolna. Az esztergomi érsek házában lakik apisetarius; egész értekezést tart ezután a pisetariusok kötelességeiről, elmondja, hogy mikép keletkezett ez a hivatal stb. A felső kapunál van a csász. és kir. kamara épülete, melyben a praeceptor lakik és hol az érczbeváltó van; mindjárt mellette van a pénzverőház. Itt leírja, hogyan történik a pénzverés, miyen volt a Rákóczy és Tököly pénze, foglalkozik a körmöczi kamara történetével, felsorolja hivatalnokait s ismerteti, hogy melyiknek mi a kötelessége. Ezután a bányákra tér át. A város lakossága német és szláv, a bányászok az alsó néposztályból kerülnek ki, a többiek kézművesek. Már kevés van virágzásban a régi előkelő családok közül, nehányat felsorol közülök; nagy részük már kihalt és a várban levő Szent Katalin templom sírboltjáét