Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902
E megyéből való Verbőczi és Toldi Miklós, ki Mátyás idejében élt és Told faluban született. A nemesség megmaradt ősi erkölcseiben. Leírja, hogy miként szokott végbemenni a temetés, beszél a nemes-asszonyokról, végül a parasztság jellemzésébe kezd; a magyarok minden munkára a szláv (tót) parasztot használják fel. Legszaporább a szláv elem, mert a magyar paraszt már 13 éves korában házasságra lép a 12 éves leánynyal és a gyermek sokszor még 7 éves korában sincs elválasztva anyjától. A mezőn apjának már segít szántani, de még hazamegy szopni. A tisztujitás harmadévenkint történik, a megyegyiiléseket a tárgy szerint, külömböző helyeken tartják. A megye székhelyén, Losonczon van a levéltár is elhelyezve. Főispánjai a Forgách család tagjai voltak; felsorolja a többi nevezetes családokat is, köztük sokat foglalkozik a Balassiakkal. Egykor a megye nemessége képezte a király testőrségét és a czimer is onnan van, hogy táboruk a király mellett volt és hadjáratokban a királyi zászlót vitték. Nagy területe és népessége miatt többnyire két alispánja volt a megyének Fel is sorolja mindazoknak neveit, kikről kikutathatta, hogy alispánok voltak, de a teljes névsort nem tudta összeállítani. A megye külömböző családok uradalmait képezi ; összesen kilenczről van tudomása. Lipót a neoaquistica comissio hatásköre alól felszabadította e megyét; közli is az e tárgyban kiadott oklevelét. Kerületekre, vagy járásokra lehet a megyét osztani. Kerülete kettő van; az egyházi tekintetben az esztergomi érsek alá tartozó nyugati kerület és a Zagyva és Feketeviz között levő, a váczi püspökséghez tartozó keleti rész. Három járásra is fel lehet osztani, ezek: a losonczi, szétsényi és kékkői járás. A losonczi járás a megye északi részén Fülek, Kékkő és Szétsény közt van. Szabadkirályi városai hiányoznak, de vannak várai. Gáts várát szlávul Halicsnak hívják, mert egykor a halicsi oroszoké volt. Losoncz- tól délre, védelemre alkalmas kerek dombon fekszik, melynek alját a Tugár patak mossa. Bonfini szerint e várat Giskra építette, de Hunyady János leromboltatta. Az időközben fölépült várat 1548-ban a rendek újra lerontatták és a kapuján levő márványtábla felírása szerint Forgách Zsigmond építette ismét fel. Hosszúkás négyszög alakú; 60 öl mély kútja van. Csodálatos, hogy a hosszas háborúk alatt sértetlenül maradt; 1703-ban az ide menekült nemesség Rákóczi ostromló csapatát visszaverte a vár alól. A felkelés leverése után egy Bonefus nevű franczia vette birtokába a várat, de nemsokára elvették tőle. Innen északra fekszik a vidék másik vára, Divin, melynek már zajosabb 90
