Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

alacsony fekvésű erdőségek is vannak; ilyen a mogyoródi erdő. A Duna- Tisza köze, mezőség hegyek nélkül.

Folyói közt legnagyobb a Duna, mely Nógrád és Esztergom- megye határán jön be, Bogdánynál képezi a 3 mfd hosszú Szent András szigetet; melyet Rosnak is neveznek, talán a Kálmán által ide telepitett oroszokról. O-Budánál van a felső-sziget, alatta egy másik és Rákosnál a harmadik sziget. Ezen alól fekszik a Szent-Margit-sziget, melyet Nyulak-szigetének és Urszigetnek is neveznek. Ezután következik az 5 mfd hosszú Csepelsziget, mely Eugen herczeg birtoka és Eugen-szigetnek is hívják. Laknál ömlik a Dunába a Vajas folyó. Azt tartják ennek keletkezéséről, hogy nagyon sok földet hordtak el e helyről a kalocsaiak és azért keletkezett a kiásott árokban e folyó. A Tisza, Zagyva, Galga, Tápió és több kisebb patak a megye többi vizei.

Pest-Pilis-Soltmegye levegője a hegyek közt hidegebb, mint a síkságon. Itt még lovakkal csépelnek, „a mit a ki nem látott alig értheti meg,“ még keletről hozták a magyarok e szokást. A gyümölcs kevés, de annál több és szebb a dinnye: hat láb hosszúra és egy láb szélesre is megnő. A marhatenyésztés és ennek őrzése háromféleképen történik : „a csordát“ mindennap hazahajtják, „a gulya“a mezőn él és „a göböly“ az a mit hizlalásra szántak. A marhák őrzői bunda nevű ruhájukban, nagy csizmákkal, oly szokatlan kinézésüek, hogy „satyrok- nak mondanád őket“, mondja Bél az alföldi viseletre Némely földes- ur megengedi a vadászást, azért nagyon megapadt a vadok száma. A Duna és Tisza kiöntéseiben sok a vizi madár és a folyók halakban gazdagok. A hasznos füvek közt a parasztok nagyon használják az ezerjófüvet, mely minden nyavalyát meggyógyít.

A megye egykori és újabb lakóiról beszélve, az avarok meghódításának elbeszélése után igy szól: „Midőn ezeket Nagy Károly leigázta, úgy látszott, hogy tönkre megy az avarok országa, ha a magyarok előbb belopózva (illapsi), azután megerősödve, Arnulf mintegy örökségi jogön be nem segíti őket.“ A török háborúk alatt kipusztult lakosságot uj gyarmatosítással pótolták. A népek ezen folytonos változása okozta, hogy a helységnevek elnémetesedtek és szlávosodtak. A szigeteken Zsigmond óta ráczok laktak. Elősorolja ezután a különböző nemzetiségeket, leírja szokásaikat, jellemüket, erkölcseiket, viseletűket stb. Nagyon megfogyasztotta a régi nemességet a sok háború melyek ezen a vidéken különösen dúltak. A megyét nem főispánok, hanem a király kormányozza. 1723-ban Lotharingiai Ferencz volt a kormányzó; hosz- szasan leírja a beigtatást és az ekkor tartott ünnepségeket.

Az egyesült megye négy kerületből áll u. m. a váczi, kecskeméti,

80

4