Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

állandósította azon magasztos czélu jutalomdijat, melyet néhai Dósa Miklós gondnok kezdeményezett volt s az erény­dijat, 2200 koronát tévén le annak alapjául. Ugyancsak szegénysorsu, jó magaviseletéi tanulók élelmezési segélylyel való ellátására 4000 korona alapot tett, mely tekintélyes összeggé növekedett. Főgondnoki állásáról való lemondása után elöljáróságunk br. Kemény Domokost tiszteletbeli fő­gondnokká vátasztotta. Érdeklődése kollégiumunk iránt nem szűnt meg egész élete végéig. A múlt év 1902. október 27-én halt meg. Kollégiumunk gondnokai, tanárai és az ifjúság együttes megjelenésével temetésén rótta le a kegyelet adóját. — Áldott legyen emlékezete. Mély sajnálattal kell megemlékeznünk arról, hogy gond­noki karunk nesztora és dísze, nagym. br. Kemény Kálmán valóságos b. titkos tanácsos, a főrendiház alelnöke, e tanév folyamán, hivatkozva magas állásával járó teendőinek soka­ságára, a kollégiumunknál viselt főgondnoki állásáról lemon­dott. Midőn kötelességszerüen köszönetünket és hálánkat fejezzük ki e helyről is kollégiumunk iránti buzgó fáradozá­sáért és ügyeinek jóakató támogatásáért, legyen szabad azon óhajtásunk és reményünknek kifejezést adnom, hogy Őnagy- méltósága lélekben nem vált meg kollégiumunktól és azon traditionális családi szellem, mely az elődöket oly szorosan fűzte tanintézetünkhöz, Őnagyméltósága jóakaró érdeklődését továbbra is megtartja számunkra. Tanárkarunk e tanév elején három rendes tanárral sza­porodott. A mennyiségtan-természettani tanszék Kiss Tamás kollégiumunk egykori jeles növendéke, majd helyettes taná­rával, a mértani és szabadkézi rajzi Gulyás Károly aaival töltetett be az államszerződés értelmében miniszteri kineve­zés utján; a történelem-földrajzi tanszékre pedig Dékáni XI

Next

/
Oldalképek
Tartalom