Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

midőn 23 pontban még a magyarok követeléseit is felsorolja s egészen 1718-ig halad, midőn a Tirnava áradásának elbeszélésével fejezi be a város történetét. A 73-ik lapon a város akkori állapotának leírására tér át. Nyílt, de emelkedett helyen épült négyszög alakban és tornyos falaival szép látványt nyújt a szemlélőnek. Négy kapuja van a négy égtáj felé nézőén. „Területét tekintve városkának nevezné az ember, de megérdemli a város nevet is, mert kicsiben Rómát mutatja“ — mondja Bél Nagy-Szombatról. Kiváló temploma a Szent Miklós kápolna, melyet 1629-ben Pázmány építtetett újra, de eredete ismeretlen. A Szent Mihály, Szent János, Szent József, Szent Jakab, Szent Háromság templomokat említi fel még ezen kívül. Van két zárdája, több iskolája. Szép épülete az érseki palota, melyet Forgách Ferencz alapított és melyben a kanonoki lakások vannak. Könyvnyomdája a legelső Magyarországon. A főpiaczon kívül még két tere van és 12 utczája.

Lakosai németek, magyarok, szlávok és mindenik meglehetősen megtartotta a maga nemzeti szokásait. Egykor zsidók is laktak a városban, de kiűzték őket innen. A czigányoknak „a szerecsenek és egyp- tomiak ezen kóbor ivadékainak is távol kell maradni a várostól.“ Nem lehet tudni, hogy miféle vétkükkel érdemelték ezt ki, de valószínűnek tartja, hogy c tilalomnak oka az ő tolvaj természetük lehet. A lakosok egy része kereskedő, de van kézműves és földmivelő is közöttük. Békés természetűek; az iskolai ifjúság gyakran összeverekedik ugyan a polgárokkal, tűz esetében azonban nagy segítségére vannak az oltásnál a lakosoknak.

Adott a város jeles embereket is a hazának, igy felemlíti Sam- bucust, kinek életrajzát is közli. A városi hatóságok felsorolása után rátér az akadémiára és annak egész szervezetét elmagyarázza, tanárait és az egyes karok különböző osztályait felsorolja. Nagy-Szombatban van az egyik kerületi tábla is és több faluja is van a városnak.

A 100-ik lap után van Nagy-Szombat és Modor városok látképe, Mikoviny rajzai. A sok templomáról azonnal felismerhető. Nagy-Szombat felett van Modor képe; ezt már hatalmasabb falak veszik körül és a művész, hogy érzékeltesse a város bortermeléséről híres voltát, egészen a falakig szőlőtőkéket rajzolt; különben a városnak itt látható czimerében is, mig a pajzs baloldalán három ezüst pólya van, jobbfelől hatalmas szőlőtőkét láthatunk.

Modor a Kárpátok alján nyíló völgyben fekszik. Nevét némelyek modry (kék) szláv szótól, mások Modur nevű állítólagos egykori urától származtatják. Első ismert birtokosa Henrik pozsonyi gróf volt, majd

62