Református Kollégium, Marosvásárhely, 1899
II. A REFORMÁTIÓ ÉVFORDULÓJÁN tartotta 1899. október 31-én Bedöházi János koll. igazgató. A tizenharmadik század első felében történt. Egy Juliánná nevű apácza Lüttich városából foltokat vélt észrevenni a nap fénylő korongján. Látományok gyötörték s e látományok értelmezése szerént a nap az egyedül üdvözítő egyházat jelenté, a foltok rajta pedig hiányát ama nagy egyházi ünnepnek, a melyet később V. Orbán pápa „festum corporis et sanguinis Jézu Christi“, a Krisztus testének és vérének ünnepe név alatt elrendelt. Azóta váltják fel évenként egymást az egyházban a fényes urnapi körmenetek zöldágas oltáraikkal, lengő lobogóikkal, felhangzó zsolozsmáikkal . . . azóta, hat és fél század óta, hanem azért azok a foltok a nap fénylő korongján mégis csak megjelennek időnként. Ezek a nap foltok ama lüttichi lány látományában, ha a nap az egyházat jelenté, talán mégis csak egyebet jelenthettek, mint egy külsőségekben fényes ragyogó ünnep hiányát. * Ki gondolt volna akkor arra, hogy majd egykor az egyház külső fényének teljes ragyogásában, tekintélye teljes nagyságának idejében meg fog szaggattatni, s szent Péter trónjának villámaival szemben oda fog állani egy egyszerű ágoston rendi szerzetes, elébe tartva az evangéliumot: ime ennek a könyvnek lapjain a te villámaid elvesztik erejüket; ime ez a könyv egy
