Református Kollégium, Marosvásárhely, 1897
142 nőké és végül a helyi ev. ref. Ecclesiának idősebbik lelkésze a kezelő bizottságnak tagja legyen, s óhajtom végül azt is, hogy minden év elején az elmúlt évről szóló vagyonkezelési és segélyezési kimutatás nyomtatvány utján nyilvánosságra hozassák.u Ezek az alapítvány állandó kezelésére és felhasználására vonatkozó pontozatai a végrendeletnek. A 3-ik pontban azt rendeli, hogy a ház jövedelméből fizettessék nővérének élete fogytáig évenként 300 frt, nevelt fiának, mig tanulmányait teljesen befejezi, évenként 200 frt, továbbá, hogy az első 10000 frtos tőkecsoport egész jövedelmét nevelt leányának akkor még esetleg ellátást és nevelést igénylő gyermekei élvezzék; végül a 13-ik pontban rendeli, hogy ha halála alkalmával hagyatékában annyi vagyon nem találtatnék, a miből végrendelete 5., 7., 12. és 14. pontjában megjelölt (610 frtot tevő) hagyomágyok kifizethetők lennének, az esetben pótoltassék a hiány a ház jövedelméből, viszont, ha a hagyományosok teljes kielégítése után valami vagyon még maradna vagy valami később felfedeztetnék, azt örökölje az alapítvány. Ezen végrendelet, illetőleg alapítvány a kollégiumi elöljárósággal még életében az alapitónak küzöltetvén," az elöljáróság tárgyalás alá vette. Elismerve az alapítvány messze kiható humánus czélzatát s hálás érzéssel eltelve a nemes alapitó megtisztelő bizalmáért, aggályait fejezte ki az elöljáróság a kezelés általános komplikáltsága s egyes kezelési kívánalmak miatt s különösön abban talált nehézséget, hogy egyfelől a kezeltetéséért és felügyeletért az n) pont szerint a kollégiumnak csekély javadalom van rendelve, másfelől, hogy a kezelő bizottságnak a q) pont szerint való kibővítése ellenkezik a kollégiumi azon rendszabályokkal, melyek megszabják azt, hogy kik az elöljáróság tagjai. Ezen aggályok miatt az elöljáróság egyelőre nem nyilatkozott az alapítvány kezelésének elfogadását illetőleg, hanem megbízottai utján kérte a nemes alapitót, hogy a közölt aggályokra tekintettel némi
