Református Kollégium, Marosvásárhely, 1897
109 szerkezete, kezdetleges lélektani tévedése mellett a gyarló verselés is sokat levon értékéből, a mi úgy is kevés. Egyébre, mint mellőzésre nem érdemes. A XIV. sz. a. jeligéje: ,,A szerelem sötét verem.“ Czime: Csáti Charlott. Épen annyira gyenge benne a költői hitel, mint a milyen gyarló a verselés. Azonban tekintve szerkezeti ügyességét, ütemeinek helyenként meglehetősen szabatos menetét dicséretre érdemes költői elbeszélés. Szerzője : Szathmdri Jenő, Vili. o. A II. sz. a. érkezett mü jeligéje: „Áll még a hegy, de orma bús, rideg. Hol a szobor, mely koronája volt?“ Czime: „A görgényi vár regéje.“ — Szerző a tárgyat készen kapta, mindamellett már a mü eredete nehézkes. Előadásában tovább is van darabosság; a naivság benne több, mint költői, de ez a néprege előadásán alapul. A szerzőnek föfeladata az ügyes előadás volt, a mi eléggé sikerült. Ha megragadó részletek nincsenek is a műben, nyelvezete elég folyékony; verselése szabatosan foly. Az elbeszélő költeménynek tárgyát a népregében helyes tapintattal választotta, az pedig, hogy előadási formául az alexandrin verset választotta, érzéke mellett olvasottságra mutat. Az alexandrin szabatos folyása, rímeinek igen sok helyen kellemes csengése, továbbá az, hogy a szóképeket sok helyütt helyesen használja, meg a szorgalmas munka is — érdemessé teszik a szerzőt, hogy a pályadijat elnyerje. A munka szerzője: D. Nagy Sándor, Vili. o. c) Eredeti lyrai költeményre ki volt tűzve 5 frt. Bejött 5 pályamunka. A IV. sz. a. czime: „Kikelet“; jeligéje: „Tavasz.“ A költői tehetségnek legelső kikeltét sem mutatja a költemény. A képeknek össze nem illő sora, darabos előadás és gyenge szerkezet jellemzi az egészet. Csak mellőzésre érdemes. A VII. sz. a. jeligéje: „Hangulatok.“ Összesen öt költeményét adta be a szerző abban a reményben, hogy valamelyik csak elnyeri a babérkoszorút. Sajnos, nem nyert biz egyik sem. Az elsőben ügyes gondolatát nem tudta kifejezni,
