Református Kollégium, Marosvásárhely, 1896

VII.

A) jutalmazások.

/. „Erénydij“ = 50 frt. Ezen dijat néhai dr. Dósa Miklós, kollégiumi gondnok kezdette volt adni és haláláig (1883.) adta oly tanuló számára, a ki mind magaviseleté, mind tanulásban való szorgalma és előmenetele által a többiek közül kiváló. A nemes kezdeményező halála után, 188Í-. éven kezdve, évenként adta mélt. báró Kemény Domokos, kollégiumi fő- gondnok ur, inig 1896-ban az annak alapjául szolgáló 1 100 frt tökét a kollégium pénztárába be is fizette, s Így ezen legszebb jutalonulijnak örök időre való fennmaradását biztositolta.

A tanári kar ez évben is abban az örvendetes helyzetben volt, hogy a díj odaítélésénél több. arra érdemes tanuló között választhatott. Müller József, Nagy Endre, Seibriger Emil Vili. osztályosok, Horváth Kálmán, Kakasi Márton, Szathmári Jenő, VII. o., Bágya Ödön, Farkas József, Muzsnai József, Szathmári Kálmán, Szíjgyártó György, Vass Tamás, VI. o., Kelemen László, V. o., mindannyian méltók ezen legszebb díjra. Bennük a tanároknak örömük lelt; rájuk ez alma mater büszke, mint oly fiaira, kik a tanulói erényekben példányképekül szolgáltak a többieknek. Közülük nyerte a dijt: Seibriger Emil, Vili. o.