Református Kollégium, Marosvásárhely, 1895
11 bilincsbe voltak verve, keblét a török hóditó sanyargatta: de feje szabadon volt. gondolkozott s mert tenni nem tudott, csak gondolkozott. Ebben a zord időben, ebben a zavaros világban, a melyben a kiváltságos szabadság is alig ért valamit, úgy tartotta, legyen legalább az a kincse, a mihez nincs köze se németnek, se töröknek, lelkiismerete szabad. És Magyarország akkor majdnem egészen protestáns lett. Ha egy nép a protestantismusnak tiszta és egyszerű tanait magába tudja fogadni, az mindig annak a népnek, nemzetnek részben érettségéről, részben fejlödésképességéröl tesz tanúságot. Hiszen a Protestantismus nem egyéb, mint a fejlődés prokla- mácziója, mint tiltakozás az ellen, hogy a tekintély az észt és a szivet bilincsekre verhesse. Zrínyi a költő és hadvezér a legnagyobb istencsapásnak tekinti Magyarországra nézve a török után a reformácztót. De ha nincs reformatio, vájjon megérthetné e a késő ivadék az Adriai tenger syrénájának énekét, a Zrinyiászt? A magyar nemzetet a reformáczió felé erős nemzeti érzete hajtotta ; csak más alakban való megnyilatkozása annak, a mit a nemzet a Károlyt királylyá választó gyűlésen egykor a pápa követének Gentilis bibornoknak kiáltott oda: Magyarország dolgaiban a magyar nemzet határoz. És mert az emberi természet olyan, hogy nem tud csak félig szabad lenni, a magyar nemzet a lelkiismeret szabadsága mellett küzdött politikai szabadságáért is. Az a rész, melyik még szabad volt, föloldozta lebilincselt karjait, s Bocskay, Bethlen, Rákóczy vezérlete alatt elég erővel birt, hogy elismertesse nemzeti szabadságát. Lassanként elnémultak az élénk vallási vitatkozások, elnémult a jelszó: pro confessione! megzendültek Magyar- ország rónáin a kurucz dalok akkordjai, a melyek hallatára, most is felcsillan a szeme, kipirul arcza, lázba jő vére a magyarnak s az utolsó Rákóczy által kibontott zászlók alá vallás különbség nélkül sereglettek a. nemzet fiai e jelszóval ajkukon: pro libertate! Felhangzott e szó akkor, mikor Európában mindenütt az önkény uralkodott, a mikor XIV-ik Lajos
