Református Kollégium, Marosvásárhely, 1894. Az iskola múltja

124

nab. Tofaeus Mihály, I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem udvari papja folytonos ösztönzésére Pósaházi pert is indított ezek ellen ; előbb Fo- garasba idéztettek a fejedelmi tanács elibe, mint újítók a tipológiában és filosofiában. Minthogy azonban a tanács urak nem jelentek meg kellő számban a gyűlésre, az ügy tárgyalása és ellátása egyházi közgyűlésre halasztatott és utasíttatott, mely Radnótiira junius

16-ára (1673.) volt hirdetve. — Itt a zsinat reversalis alá vetette ugyan a theol. tanárokat; de a fejedelmi tanács ezen ítéletet is enyhítette, felmentvén őket a reversalis adása alól. Csernátouinak rneg- engedtetett a Cartesius filosofiájának magyarázása, minthogy abölcsel- kedési jogtól senkit sem foszhatni meg; a kinek nem tetszik, Írjon ellene.1) Ezen végzéssel épen nem volt megelégedve Pósaházi; de azért egy darab ideig hallgatott, legalább nyíltan nem lépett fel ellenfelei ellen, ha szintén Írásban és a tanszéken ő is, Cseruátoui is folytatták a vitát. Egy évtized múlva 1685-ben állott ki Pósaházi nyíltan a síkra „Syllabus assertionum“ czimü munkájával — (gyűjteménye azon tételeknek és állítmányoknak, melyekkel némely uj theologusok és bölcselkedők Belgiumban , Magyar-és Erdélyország- ban az iskolákat és egyházakat zavarják, saját irataikból összegyűjtve, jegyzetekkel ellátva) — melylyel a Descartes iskola híveit legyőzni, megsemmisíteni akarta.

Erre a czáfolalatot egy időben egyszerre adta ki Deési kéziratban. Mig ugyanis a fehérvári deákok — kiktől Pósaházi Kolozsvárra küldötte munkáját kinyomatás végett — betérve utjokban az enyedi kollégiumba, ismerőseikkel lakinároztak, ezek kivették titkon

’) Szilágyi Sándor: Budapesti szemle IY. k. 1858. Deési Coccejus értelmében tanított a szentirásról és istennel való szövetségről — Summa doctrina de foedere et testamento Dei. Coccejus 1629-ben Brémában, 1636- ban Franequerában, s végre 1650-ben Leydában theol. tanár a tipológiát nem a skolastikusok által körülirt dogmák szerint tanította, hanem a bibliának szabad és értelem szerinti magyarázatát vette alapul, s a praedestinatio mellőzésével, mely az embert eszközzé teszi, az isten és ember közötti viszonyt a szövetségben keresi és találja, melyben az ember öntudatosan működik.

Egy fél századdal később Leydában a Cartesius tana tért vesztett, mig Erdélyben ekkor is voltak követői, a mint Nádudvari Péter levelében mutatja, melyet sógorának Pápai Pári/. Imrének küldött válaszul 1717-ben Leydából érkezett levelére: Hogy pura philosophia nincsen Leydában, bizony igen szomorkodom; akarnám, ha inkább kegyelmed privatim, valamely jó Cartesianust frequentálna, ha fizetne is neki,mert vagy Aristotelika, vagy más mixta philosopkiát tanulni, semmire sem hasznos.