Református Kollégium, Marosvásárhely, 1894. Az iskola múltja

570

Dalnoki Benkő Márton. 1698. szept.—1700. szept. Enyeden az oratoria-és syntakticában osztálytanító 1696 —97.forditattaCicero leveleit és beszédeit, s. L. Annaeus Florust. Ezt le is fordittotta s kiadta 1702. Yossius János Oratoriajának kinyomatására pénzt gyűjtött tanítványai- és az ifjúságtól s annak napfényre hozatalában fáradozott, mely editioval — mint Florus ajánló levelében Írja — ma is a kollégiumokban (kolozsvári, enyedi, fehérvári) és scholákban (m.-vásárhelyi és sz.-udvarhelyi) nagyobb részint élnek.

Erdödi V. István. 1703. A vásárhelyi városi és egyházi elöljáróság megkeresésére az enyedi kollégium professorai közös szavazata által január 25-én megválasztatván s ugyanazon hó 28-án felhozatván, a város főbb embereinek távollétök miatt beköszöntő beszédét csak hat nap múlva tarthatta meg.

Kis Éri György. 1700. szeptember—1703. január és 1707. máj. 1714. decz. 1689. nov. Íratott Vásárhelyt anyaköuyvbe s egy év múlva a syntaktika osztályban alkalmaztatott tanítónak, 1691. seniornak s azután Enyedre ment a kollégiumba, hol tanulmányai bevégzése után raegbizatott az oratoria osztály vezetésével, juratus- sággal, contrascribai és seniori tiszttel. Vásárhelyt tanított theoio- giátis. „Gürtlerussal— írja Jásztfalvi György barátjának Enyedre — mind magam minduntalan élek, mivel theologiát tanítok mindennap; nem is eladó; Nádudvari uram is (helybeli papja „Loci communes“ szerónt predikálgatván, igen-igen ól vele; ha közel eshetnóm kegyelmedhez, használásra oda adhatnám“. — 1714. legátusokat küld Teleki Sándor grófhoz Gernyeszegre. — Neutralistak is voltak az iskolában; 1711. jul. 22. válaszol gr. Teleki Sándornak temetésre énekeseket kérő levelére: »Mivel feriae caniculares sunt, a jó ÓDeklő nentralisták igen elmentek.“

1711. az egyházkerületi főgondnoksághoz küldött panaszos levelében érdekesen festi a maga és az iskola akkori állását. Majd mindennap négy-négy órát tanít; hogy a schola meg ne fogyatkozzék, kenyerére vigyázott; külső és belső dolgait maga előtt hordozta a nehéz időkben; csaknem ajándékon szolgált, mert városi uraimók egy ujnyi fát, egy szem búzát, egy csepp bort nem adtak, a mltgs ref. jó urak táplálták. Es mégis a tanács rá izent, hogy viseljen gondot magára, mert másnak adnak vocatiot s pár nappal később újból ráizent, hogy nem agnoscalja schola-mesternek, szerezzen szállást s búcsúzzék el a scholától; nem akarta engedni, hogy exament tegyen azért, hogy a gyermekek által fizetni szokott didactrum •— mely félévenként 15—16 írtra megy — másnak essék, a tanács nem adta ki a deákoknak járni szokott alapitványkamatot. A papok